Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek

Aziránt is kétség uralkodik a földismerők (Geognosta) közt: vajon maguk a hegyek miként támadtak. Delius azok ellen, kik a hegyek származását a föld ökrődéseinek 23 és föld alatti tűznek tu­lajdonítják, azt állítja, hogy ezek nem támadhattak egyébként, 24 hanem valami vízözön által. Tagadhatatlan ugyan, hogy a föld szí­ne különféle özönváltozásokon mène keresztül, amire mind a réte­gek, mind a kővé vált csontok, békatekenyők sat. mutatnak, de ha azt kérdeném, honnan eredtek azon hegyek, melyek az ő állítása szerint már a vízözön előtt is állottak, annál inkább volna kénytelen egy korábbi vízözönt elismerni, mivel azoknak [a] világ teremtésé­vel egykorú vénségüket tagadja: ami ellenkezik az Ótestamentum világtörténetével. Azért ezen kérdést, noha eldöntése az érckeresés­re nézve igen fontos, a kőfajok származásának s tenyeszesének vizsgálatával a természetvizsgálókra, földismerőkre s ásványászok­ra bízván, itten elmellőzöm* §5. Delius azon repedéseit a hegyeknek, melyek ércekkel teljesek, ereknek (Gänge) s rostoknak (Klüfte) mondja. A föld alatti tűz­rendszert követők szerint ereknek s rostoknak azon földalatti réte­gek hívathatnak, melyek anyagzatjukra 25 (Schichtung) nézve a szomszéd rétegektől vagy egész kövezettől különbözvén, érces ré­szeket is foglalnak magukban. Továbbá azon érccel töltött repedés, vagyis réteg, mely a bércben messze vonul, azonkívül pedig széles és mély, a bányásznyelven tulajdonképp érnek (Gang, vena metallica) neveztetik: ellenben amely nem igen hosszú, s mellette keskeny, rostnak (Kluft, fíbra). Azon érccel tömött tanyát, mely í3 Ökrődés = böffenés, hányás-okádás (Id. tűzokádó hegyek = vulkánok). u Egyéb módon. A sárospataki ásványász e tekintetben kétfelé osztja a hegyeket: tudniillik a.) eredetiekre (montes originarii, Urgebirge) s b.) víz- és tűzformáltakra (auf­geschwemmte und vulkanische). A vízformálta hegyek közé számítja a ré­te[ge]s hegyeket (montes stratosi, Flötzebirge) s a töltvény- vagy televényhe­gyeket (montes aggregati, aufgeschwemmte Berge). 15 Anyagukra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom