Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)
Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek
többnyire inkább laposak, mint meredekek: ezeket talán leghelyesebben hantoknak vagy halmoknak hívhatnék. §3. A rétegek (Strata, lagen), melyeket a sárospataki ásványász 11 ágyozásoknak, területeknek, réteknek mond, a föld s hegyezet gyomrában vagy vízirányban 12 feküsznek - (sie liegen söhlig), vagy a föld középpontja felé függenek (saiger), mely utolsó fekvésirány azoknak hajlását (inclinatio, Verflachen) teszi. Ha azon hegyoldallal, melyhez közelebb feküsznek, közegyenben, paralellában hajolnak, akkor hajlásúk helyes (rechtsinnisch 13 , oder rechtsinnig), s maguk a rétegek helyesen hajlók (rechtsinnische Lagen); ha pedig a közelebbső hegyoldal felé hajolnak, akkor visszás (wiedersinnisch), s visszánhajlóknak 14 neveztetnek. Azon kövezet 15 (Gestein), mely rétegekből áll, levelesnek (blättrig) neveztetik, amelyben pedig semmi rétegek nem vétetnek észre, egésznek vagy leveletlennek 16 (ganzes, unblättriges Gestein), amelynek rétegei nincsenek sűrűen összekötve, hanem bontva (locker) feküsznek egymáson, és amelyeknek sok keskeny, akár odvas, akár valami porhó 17 kőfajjal tömött közei (zwischenräume) vágynak, rostos (klüftiges), s az utolsó esetben mázrostos köve11 Sárospataki ásványász = Sárospatakon kiadott ásványtan-könyv, pontos címleírását lásd a bevezető tanulmányban. 12 Vízszintesen. 13 Normál dőlésűek. 14 Ellenlejtes dőlésű. A német bányásznyelven a súlyirányos vonal ezen szóval fejeztetik ki „seiger v. saiger", s nem „senkrecht", a vízirányú - amit a sárospataki ásványország tudománya vízszinzetnek mond - „söhlig vagy ebensöhlig", a résu pedig „flach", amely végre a víziránytól nemigen távozik, „schwebend", lebegő. 15 Kőzet. 16 Ma egyneműnek, rétegzetlennek mondjuk. 17 Porhó = lágy, porhanyós. Itt a máz nem jelent cint, amint Dr. Kovács Lexiconjában nevezi. - Lásd Lexicon Mineralogicum Enneaglottum, Auctore Michaele Kovács. Pestini. 1822.
