Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Ötödik szakasz. Az égalatti vagy naponvaló készítésről - A nedves zúzművekről

Oly ereknek ércfeleit 214 (Erzarten), melyeken régóta foly a mí­velés, annyira ismerik tapasztalásból mind a munkások, mind az ügyelőtisztek, hogy érctartjukat 215 is többnyire eltalálják. Mivel azonban a természet igen változva művelődik, s mivel következő­leg az éren véletlenül oly ércközök jelenhetnek meg, melyek még nem vétettek rajta észre, vagy amelyek érctartóknak 216 sem nézhe­tők, azért untalan tanácsos figyelni ama főszabályt, hogy minden ér űzetése közben gyakran, legalábbis teknyőn próbáltassék meg, ne­hogy különben a jó érfajok is elvétve vadrakásra döntessenek. Érc­választás után az ezüstércfelek ahhoz készült edényekben megmo­satnak s kohókba küldetnek, s egyedül olyanok jőnek a nedves zúz­művek alá, melyek nem kétlatosak, azaz melyeknek mázsája nem tart két lat tiszta ezüstöt. A nedves zúzművekről (Nässe Pochwerke) §158. Nedves zúzműnek vagy zúzrnalomnak azon erőmű neveztetik, hol a finoman meghintett érckövek vagy az úgynevezett törerek, helyesebben zúzerek (Pochgänge), melyek eredeti alakjukban igen csekély színérctartjuk 217 miatt az olvasztásra nem használhatók, oly finom lisztté zúzatnak, hogy az elhintett apró ércszem az érkötői elkülönözve víz által sűrűbben összegyülekszik, s később tisztára mosathatik, mely így összezúzottan érc- v. zúzfövenynek (Schlich) neveztetik. Ha van tudomány, mely a bányászat körében szüntelen javítást s új meg új tapasztalásra építendő terjedést fogad el, a bá­14 Ércféleségeit. 15 Érctartalmukat. 16 Érctartalmúaknak. 17 Színérc-tartalmuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom