Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Ötödik szakasz. Az égalatti vagy naponvaló készítésről - A nedves zúzművekről

Oly ereknek ércfeleit

214 (Erzarten), melyeken régóta foly a mívelés, annyira ismerik tapasztalásból mind a munkások, mind az ügyelőtisztek, hogy érctartjukat

215 is többnyire eltalálják. Mivel azonban a természet igen változva művelődik, s mivel következőleg az éren véletlenül oly ércközök jelenhetnek meg, melyek még nem vétettek rajta észre, vagy amelyek érctartóknak

216 sem nézhetők, azért untalan tanácsos figyelni ama főszabályt, hogy minden ér űzetése közben gyakran, legalábbis teknyőn próbáltassék meg, nehogy különben a jó érfajok is elvétve vadrakásra döntessenek. Ércválasztás után az ezüstércfelek ahhoz készült edényekben megmosatnak s kohókba küldetnek, s egyedül olyanok jőnek a nedves zúzművek alá, melyek nem kétlatosak, azaz melyeknek mázsája nem tart két lat tiszta ezüstöt. A nedves zúzművekről (Nässe Pochwerke) §158. Nedves zúzműnek vagy zúzrnalomnak azon erőmű neveztetik, hol a finoman meghintett érckövek vagy az úgynevezett törerek, helyesebben zúzerek (Pochgänge), melyek eredeti alakjukban igen csekély színérctartjuk

217 miatt az olvasztásra nem használhatók, oly finom lisztté zúzatnak, hogy az elhintett apró ércszem az érkötői elkülönözve víz által sűrűbben összegyülekszik, s később tisztára mosathatik, mely így összezúzottan érc- v. zúzfövenynek (Schlich) neveztetik. Ha van tudomány, mely a bányászat körében szüntelen javítást s új meg új tapasztalásra építendő terjedést fogad el, a bá14 Ércféleségeit. 15 Érctartalmukat. 16 Érctartalmúaknak. 17 Színérc-tartalmuk.