Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Ötödik szakasz. Az égalatti vagy naponvaló készítésről - Az ércválasztásról

Ötödik szakasz Az égalatti vagy naponvaló készítésről (Aufbereitung Über Tags) §153. A bányákból nyert s szabad [ég] alá hozott ércek többnyire ide­gen ásványrészekkel elegyesek: ritkán találtatnak oly terméki tiszta alakban, hogy kevés munka kívántatnék használhatóságukra; fő­képp a nemesércek, de különösen az ezüstösek, melyek többnyire kvarc, spát s egyéb érfajok közé vésetve vagy elhintve, azonkívül büdös- és egérkővel kötözve jőnek világra. Mindenesetre a színérc - jöjjön az terméki vagy érces alakban az erekből - szükségképp minden idegen részeitől elkülönözendő, hogy haszonvehetővé le­hessen, ami olvasztással megy véghez. E tetemes és költséges munkának enyhítéséül tehát az érceket először száraz vagy nedves úton legalább nagyjából kell ama részektől elválasztani, melyek az olvadást nehezítik; a száraz munka alatt az ércválasztást (Erz­scheidung) érteni, hol a jó a vad részektől különöztetik el; nedves alatt pedig a törő- vagy zúzmüveket (Pochwerke) és a mosó- vagy iszapházakat (Wasch- und Schlämm werke), hol az aranyporral finoman hintett érfajok először lisztté zúzatnak, s úgy mosatik ki belőlük a tiszta érc, a maradék hutákba (kohókba) utaltatván. Az ércválasztásról §154. Előbb mondatott fő oka eme munkának, t. i. hogy az ércek könnyebb olvadhatásuk végett színérctartra 198 (Metallgehalt) sű­198 Színérc-tartalomra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom