Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Negyedik szakasz. Tóépítésről és vízvezetésről

töltés az agyagvért mögött; d. gátfal (Trockenmauer), közbevetlen a víz és [a] gát között. Az agyagvért a víznek átszivárgását gátolja, az elő s hátsó földtöltés a drága kőépítést pótolja. §146. Mihelyt az alap mélyében s hosszában kiásatott, vagy inkább egyengettetett, azonnal a töméshez (Stauchen) foghatni. Ez rétegenként történik, és a költséget kímélőleg alkuszerződés mellett bízatik a munkásokra.* Miután egy réteg jól leveretett, színe kevéssé vízzel locsoltatik meg, s aztán ismét új réteg teríttetik reá. Az agyag se kövecses vagy homokos, se igen szappanyos ne legyen. Alkalmas volta s célirányos megkívántságai kedvéért ezen agyagnak nem kíméltetik a távolság. Selmecen vasutakon hordatik egy most épülő tóra alkalmas agyag. Innen is látható, mennyi költségbe kerül egy tónak építése. A munka tiszta száraz nyarat kíván; mivel pedig egy esztendő alatt nem könnyen lehet végére járni, a közeledő télre mindennel fel kell hagyni, s az építményt szalmával, ágakkal sat. feszesen betakarni, tavasszal pedig a tömetnek felporhanyodott színét felkavarni, s újonnan leverni. Az oldal-földhegyek hasonlóan haladnak emeltetésükben az agyagvérttel, melyekre az alapárokból ásott föld használtatik. Ezeknek kevéssé lejtőseknek kell lenni, azért e munkát s építményrészét lejtélynek v. meredélynek (Böschung) nevezik. Ha mind a két oldaltöltés elkészült, gyeppel rakatik ki, s ezután következik a tükör közti gátfal. A mechanica elvei szerint ezen gát egész alkatja egy fekvő háromoldalas prizmájú, vagy inkább trapéz alakú. A selmeci tóépítéshez többnyire Liptó vármegyei lakosok használtatnak, akik lakuktól messze költöznek hasonló munkaszerzésért. Egy gazdának kormánya alatt egész csoportok szövetkeznek, s a munkászat iránti alku vele köttetik, valamint a bért is ő veszi által, s ő osztja szét kormányozottai között.