Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)
Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A takarításról
bői áll. Ezen lókosárra két vastag kötél gombolyíttatik, egyik alsó, másik felsőnek neveztetvén: úgy, hogy midőn az orsó forog, egyik fel, másik letekereg róla. Az orsót keringésében egyszerre meg lehet akasztani, s akkor a befogott hámlovak visszafordulván, másfelé forgatják, melyvégre a rúd szabadon van reáfűzve. A kötelek az orsótól egész az aknatorokig több apró csigákon vezettetnek, s mozdulatjuk az akna felett nagyobb csigákkal enyhíttetik. Maga a takarítás munkája ekképp történik: reáakasztván az akna fenekén (a rakodóban) egyik kötélre a terhelt zsákot, szekrényt vagy tonnát 157 , a lókosár megindul, s míg a terhelt zsák fel-, addig az üres leérkezik* 158 . Feljutván a tereh, a csapó általa megnyílik, az orsó megakasztatik, és a zsák egy mellékcsigáról függő kötélre függesztetvén, felvonatva odaszáll, hol a kövek belőle eb- vagy óriásigába döntetA tonna itt száUítóhordót jelent. Mivel az aknakötél nem csak vastagsága, hanem hosszúsága miatt is (mely némely honi bányákban 200 s több ölnyi) igen súlyos, mire terhelt szála felfut a torkolaton, addig az üresnek súlya oly tetemessé leszen, hogy amazét sokkal felülmúlván, a lóvonta kosarat sebes forgásba, s könnyen zavarba hozhatná, sőt a megakasztást is veszélyeztetné. E körülállás elhárításául s a súlyegyen fenntartására mind a lóorsó, mind az alább említendő vízkosár jelenképp domborúra készíttetik, hogy mialatt egy kötéltekercsnek körszéle (peripheriája) tágul, a másiké szűküljön, s ezáltal a potentia is a súlyhoz (pondus) idomuljon. A régi műveknél, hol még a kosár lapos gömbölyegű (henger alakú), a lóorsóhoz egy vas boronaforma úgynevezett Schlepphund (súrlószárny) vagyon fűzve, mely a lovak után vonszoltatva, midőn a kerengés sebesül, addig terheltetik kődarabokkal, míg a terhiét zsák a torkolaton kitűnik. Ez faleeresztés alkalmával elkerülhetetlen szükségű szolgálatot tesz. A súrlódás kissebbítése vagy nagyobbítása által ehhez még más súlyegyent zavaró körülállások is járulnak, melyeknek elhárítása a bányász-erőművészeket régen foglalatoskodtatja. Nem rég bányatanácsnok s első bányászi referens, s a selmeci Bányászfati] Akadémiánál a matematikai és fizikai tudományok tanítója, T. Schittko József úr ennek elhárításául egy ideára talált, melyet kiegyenlítő-tér (Ausgleichungs Bahn) nevezet alatt életre is hozott, de kivitele mindamellett, hogy már eddig sok költségbe került, félbeszakadt, s nem sikerült. 58 A Kacskovics által ismertetett bányagépek szabatos magyar nyelvű leírása a következő könyvben olvasható: Poda, Nicolaus: A selmeci bányagépekről. Bergmaschinen von Schemnitz. Miskolc - Rudabánya, 2002. 144 old. A gépeket metszetek is bemutatják. (A szerk.)
