Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A takarításról

nek. Ezalatt a lovak megfordulnak, és a lóorsó másfelé kerengvén, egy készen tartott üres zsák ismét reáfüggesztve le-, a terhelt pedig feljut az aknából. így a takarítás igen sebesen foly. 159 A takarítózsákok durva ökörbőrből varratnak; vannak nagyob­bak és kisebbek: azokba 9, emezekbe 6 toliga (ugyanannyi mázsa) kő fér. Az aknakötél kenderből különös gonddal gyártatik, hogy erős, egyszersmind az aknabeli nedvek ellen tartós legyen, melyvégre szurokkal készíttetik el. Rajta nem csak kövek szálíttatnak, hanem bányafa, sőt emberek is ereszkedhetnek le, s akkor hámokat (Knechte) függesztenek reá. Ily kötél általi leereszkedés veszedelemmel járul; egy mozdulat oly inogásba hozza az egész kötelet, hogy a rajta függő személye­ket az akna falaihoz csapkodva halálosan összetörhetik. Innen a bányászok, noha értik a szükséges iránykormányt, inkább másznak fel s le a mászaknán. §134. A vízkosár, vízkorsó, vagy helyesebben szorívmű 159 (Premse­kunst) abban különbözik az előbbitől, hogy ez vízirányt fekszik két sarkon, s víz, nem pedig ló által hajtatik. Három fő részből áll, úgymint: vízkerékből, akasztóból és a tulajdonképpeni kosárból; mind a három egy hengeren forog. A vízkerék (Kehrrad 160 ) avégre szolgál, hogy a lapátjaiba (Schaufel) folyó víz által az egész müvet forgásba tegye. Ennek két lapátosztálya van, egyiken jobbra, mási­kon balra irányzanak a lapátok, hogy a víz magát a kereket is jobb­ra s ismét balra forgassa. Az akasztókör (Premserad) 161 olyvégre van a közhengerre csinálva, hogy midőn a terhelt zsák az aknator­kolaton kibújik, egy avégre hozzácsatolt emelcső 162 által a vízzsilip Lásd a 156. sz. jegyzetet. Váltókerék, váltó vízkerék. Fckkerék. Emelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom