Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - Kőépítéssel

annál keményebben összeforrasszák azokat. A fal mögötti hézakokat soha sem kell üresen hagyni, hanem mindég tanácsosabb kitölteni, hogy a súly mindünnen egyiránt

141 nyomja a falat. § 124. Ha valamely kiépítendő térnek oldalából vagy tetejéből forrás csergedez, ezt egy, a falba építendő cső által a térnek belső öblébe kell vezetni, hogy fenekén kifolyhasson. §125. Vízékzetekben, melyek egyszersmind ki- s bejárásra szolgálnak, a tapodmű

142 vagy kőboltozatból áll, vagy az oldalfalba épített polcokon. §126. Mivel az aknáknak két neme van, úgymint súly irányú s tonnafekvü, kiépítésük is különbözik. A súlyirányúknak építtetésük módja hasonlít ácsoltatásukhoz; itt is szinte egy koszorú a másikon fekszik, s minden lOdik, 15dik után egy padfal alapíttatik mélyebben az aknaoldalakban, ezen aknakoszorúk vagy inkább fűzetek a kőépítésben kevéssé boltra kanyarodnak, hogy annál könnyebben viselhessék egyik a másik súlyát. Egyébiránt itt is gondoskodni kell akna-elkülönözésről, mászpadokról, mászokról s t. ef. A tonnafekvü aknának kiépítése háromféle: vagy t. i. pince alakú, két oldalfallal, egy bolttal, vagy mint fentebb az ékzetekéről említtetett ovál, majdnem mint a közönséges vízkutaké, a harmadik az előbb leírt súlyirányúakénak hasonlatosságára készül. Egyformán. Járda, gyalogos közlekedésre szolgáló építmény.