Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A takarításról

A rakodók s egyéb nyílások az építésnek közszabásai

143 szerint boltoztatnak ki, a bolt karimáját mindég a súly mennyiségéhez

144 mérvén. A takarításról (Fördernisz) §128. A bányákban kivájt érfajoknak mindig, a vadfajoknak pedig, ha nincs heverő üreg a föld alatt, melynek bedöntésére használhatók lennének, szinte a szabad [ég] alá kell szállíttatni vagy takaríttatni. Ezen takarítás vagy kézi munkával vagy erőmívek által történik. Mind a két esetben arra kell főképp ügyelni, hogy se idő-, se erő-, se költségfölösleg ne pazaroltassék reá; melyre nézve egyrészt igen célirányossá lesz a takarítás, ha a takarítótérek rövidek, szóval, ha a műszín a szabad torkolathoz közel esik . A zsinórmértéket ahhoz, vajon a két mód közül melyik választandó, egy biztos kiszámolás teszi, felvévén t. i. egy bizonyos kőmennyiséget, mely a mívelésbe vett bányában egy év alatt ontatik; ehhez képest kiszámoltatik a költség mind a két mód szerint, tapasztalási adatokból, a bánya állapotját is tekintetbe véve, ha remélhető-e benne hosszas mívelés vagy sem, s amely módon a körülményekhez képest kisebb költség mutatja magát, az választatik. Szabványai. 44 A fednyomáshoz. Sokszor történik, hogy a kő a középső futamon százölekre futtatik ebeken, ott ismét egy ontványon az alsóra dönttetik, innen megest [megint] ebeken százölekre cipeltetik: míg végre a takarítóakna fenekéhez ér.