Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Almási Balogh Pál. Emlékezés az első részletes magyar nyelvű Baradla-leírás szerzőjére

Az 1818. évi Baradla-látogatás leírása Almási Balogh Pál szülőfaluja, Nagybarca légvonalban kb. 30 km-re délre fekszik Aggtelektől, közel a Sajó völgyéhez, tehát nincs nagy távolság a két település között. így bizonyosra vehető, hogy már gyermekkorában hallott a Baradláról, később pedig olvasmányaiban találkozott a barlanggal (ne feledjük: több idegen nyelvet beszélt!). Különben nem írhatta volna, hogy „ Hazánk ezen ritka barlangjának meg látása, 's a ' természet munkás erejéről való új esméreteknek óhajtása, már régolta czélomba lévén, azt ez esztendő őszi szakaszába néhány barátimmal végre hajtottam ". Ekkor, 1818 őszén 24 éves, és a pesti orvosi egyetem hallgatója. A barlanglátogatásról készített, szépírói erényekről árulkodó élményszerű és szemléletes beszámolója, mint említettük, nevének kezdőbetűivel szignálva jelent meg a Tudományos Gyűjtemény 1820. évi 1. füzetében. Csak találgathatjuk, miért nem fedte fel kilétét az olvasók előtt. Lehet, hogy mivel még nem fejezte be tanulmányait, illendőnek tartotta háttérben maradni. Egyébként ez volt Balogh Pál első nyomtatásban megjelent munkája. Életrajzírói, méltatói nem tesznek említést róla, pedig több száz írása közül az egyik legfigyelemreméltóbb, s az utókor érdeklődésére is joggal számot tarthat. Érdemes itt néhány szót szentelni a Tudományos Gyűjteménynek, mely az első tartós életű jelentős magyar tudományos folyóirat volt. 1817 és 1841 között havonta jelent meg. Hasábjain olvasható a korai magyar szpeleológiai irodalom három fontos közleménye: Balogh Pál írása mellett a fentebb már szóba hozott Csokonai-levél (1818). valamint Kölesi Vince tanulmánya az Abaligeti-barlangról (1820). Ezekben az években ThaiszAndrás (1789-1840) volt a lap szerkesztője, akiről feltételezhetjük, hogy érdeklődött a barlangok iránt; legalább is ezt sejteti az említett munkák egymáshoz közeli időpontban történt közreadása. Visszatérve Balogh Pál Baradla-leírásához, a bevezető részben érzékletes képet fest a barlangokról általában. Majd felsorol néhány nevezetes külföldi barlangot, s megállapítja: „Méltán ezek mellé lehet tenni Hazánknak edj igen nevezetes ritkaságát, az Agteleki barlangot, vagy az úgy nevezett Baradlát, melly amazoknak akár nagysága, akár belső formáitatásának sokféleségére néz\>e nem enged; 's ha amazokban meg elégedést léi a 'figyelmes vándor, itt sem kevés bámulással szemlélheti csudás művét a természetnek, melly mintegy elrejt\>e a' föld meghatalmazott birtokosának szemei elől, a' setét üregek méllyiben új világot hoz elő. " Azt állítja, hogy a Baradla összeköttetésben van a szilicei jégbarlanggal. Hangulatos tájleírásban mutatja be Aggtelek szűkebb és tágabb környezetét.