Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Almási Balogh Pál. Emlékezés az első részletes magyar nyelvű Baradla-leírás szerzőjére

Az 1818. évi Baradla-látogatás leírása Almási Balogh Pál szülőfaluja, Nagybarca légvonalban kb. 30 km-re dél­re fekszik Aggtelektől, közel a Sajó völgyéhez, tehát nincs nagy távolság a két település között. így bizonyosra vehető, hogy már gyermekkorában hal­lott a Baradláról, később pedig olvasmányaiban találkozott a barlanggal (ne feledjük: több idegen nyelvet beszélt!). Különben nem írhatta volna, hogy „ Hazánk ezen ritka barlangjának meg látása, 's a ' természet munkás erejéről való új esméreteknek óhajtása, már régolta czélomba lévén, azt ez esztendő őszi szakaszába néhány barátimmal végre hajtottam ". Ekkor, 1818 őszén 24 éves, és a pesti orvosi egyetem hallgatója. A barlanglátogatásról készített, szépírói erényekről árulkodó élményszerű és szemléletes beszámolója, mint említettük, nevének kezdőbetűivel szignálva jelent meg a Tudományos Gyűj­temény 1820. évi 1. füzetében. Csak találgathatjuk, miért nem fedte fel kilétét az olvasók előtt. Lehet, hogy mivel még nem fejezte be tanulmányait, illen­dőnek tartotta háttérben maradni. Egyébként ez volt Balogh Pál első nyomta­tásban megjelent munkája. Életrajzírói, méltatói nem tesznek említést róla, pedig több száz írása közül az egyik legfigyelemreméltóbb, s az utókor ér­deklődésére is joggal számot tarthat. Érdemes itt néhány szót szentelni a Tudományos Gyűjteménynek, mely az első tartós életű jelentős magyar tudományos folyóirat volt. 1817 és 1841 kö­zött havonta jelent meg. Hasábjain olvasható a korai magyar szpeleológiai irodalom három fontos közleménye: Balogh Pál írása mellett a fentebb már szóba hozott Csokonai-levél (1818). valamint Kölesi Vince tanulmánya az Abaligeti-barlangról (1820). Ezekben az években ThaiszAndrás (1789-1840) volt a lap szerkesztője, akiről feltételezhetjük, hogy érdeklődött a barlangok iránt; legalább is ezt sejteti az említett munkák egymáshoz közeli időpontban történt közreadása. Visszatérve Balogh Pál Baradla-leírásához, a bevezető részben érzékle­tes képet fest a barlangokról általában. Majd felsorol néhány nevezetes kül­földi barlangot, s megállapítja: „Méltán ezek mellé lehet tenni Hazánknak edj igen nevezetes ritkaságát, az Agteleki barlangot, vagy az úgy nevezett Baradlát, melly amazoknak akár nagysága, akár belső formáitatásának sok­féleségére néz\>e nem enged; 's ha amazokban meg elégedést léi a 'figyelmes vándor, itt sem kevés bámulással szemlélheti csudás művét a természetnek, melly mintegy elrejt\>e a' föld meghatalmazott birtokosának szemei elől, a' setét üregek méllyiben új világot hoz elő. " Azt állítja, hogy a Baradla össze­köttetésben van a szilicei jégbarlanggal. Hangulatos tájleírásban mutatja be Aggtelek szűkebb és tágabb környezetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom