Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Almási Balogh Pál. Emlékezés az első részletes magyar nyelvű Baradla-leírás szerzőjére

Részlet a Baradla-barlangból (Magyarország képekben, 1867) A faluba érkezésük másnapján vezető kíséretében, néhány fáklyával és sok gyertyával felszerelkezve indultak a föld alá. 3-4 láb széles nyíláson át, meredek lejtőn ereszkedtek az üregbe, mely hamarosan kitágult, s kényelmesen járhatóvá vált. Fáklyáik fénye egyre szebb cseppkőképződményeket világított meg. A látvány keltette érzelmeit Milton Elveszett paradicsomából vett idézetekkel fejezi ki Balogh, eredetiben és fordításban egyaránt. Nem elégszik meg azonban a barlang puszta leírásával, számos érdekes megállapítást is tesz a föld alatti viszonyokról. Ennek alapján joggal tekinthetjük barlangkutatásunk egyik előfutárának. Megjegyzi, hogy a levegő sokkal hűvösebb a külsőnél, „de a' mellynek mértéklete osztán mindég egyforma maradott". Életnek nem tapasztalta nyomát, csupán néhány békát látott. Társai vállalkozó kedve híján egyedül mászta meg a Moria hegyét, hogy láthassa a tetején levő, Paradicsomnak nevezett üreget, melyről elragadtatással ír. Említést tesz arról hogy a „nagy Szálába" (a mai Hangverseny-teremben) az aggteleki ifjak és a barlanglátogatók olykor táncmulatságokat tartanak. Szebbnél szebb cseppkőalakzatok követik egymást. „Épségbe azonban ritka helyen vágynak..., mivel a' szám nélkül itt járt utazók sokszor mulattságból is leszoktak tördelni 's hajigálni ". Az érdekes formájú vagy feltűnő szépségű képződmények már akkoriban nevet viseltek: pl. Királyi palota, Római kútfő, Zsidó oltár stb.