Mikulik József: A bánya- és vasipar története Dobsinán (1880) (Rudabánya, 2003)
forrása lett, mire egyébiránt alább még vissza kell térnem. A mai czembergi bányatársulat tudtommal a legrégibb. e) Említésre méltók végül a Langenberg, Wurtzel, Wolfseufen, Hübelchen, Kegel, Altenberg, Steinberg, Fabianscheuer, Steinseufen és Teschengrund dűlőkön találtató vasfészkek közötti réz- és ezüst-telérek, melyek a XVII-ik és XVILT-ik századokban, sőt régebben is feltárva és értékesítve lettek : de a XIX-ik században részint elhagyattak, részint pedig, mint pl. a Hübelchen és Kögl táján létezett réz- és vaskőbányák, inkább a kékleny kedveért míveltettek. 15. j) A »Hirschkohlung« rézbánya is a legrégibb időkbe vezethető vissza. A XVIII-ik század elején, mint régebben elhagyott, újból fel lett tárva, mely időtől fogva kisebb-nagyobb megszakításokkal mai napig üzemben áll. Volt e tájon a XVIII-ik század folyamában több bánya, melyek ugy a dobsinai, mint a krebsseufeni oldalról miveltettek, így a többi között Beller András és ölschlaeger Pál 1708-ban, Gömöry Simon bíró 1709-ben, Szontagh Gáspár és társai 1718-ban, Dobsina városa 1732-ben, és mások kerestek és találtak itt rezet és pedig néha igen nagy költséggel, pl. Dobsina városa 1762-ben, 979 frt 79 1 / 2 krt költött e bányára. A mai Hirschkohlung Andreáéi bányatársulat bányaüzemét egy a dobsinai oldalról a Krebsseufen felé hajtott tárnában összpontosította, melylyel nagy mennyiségű és jó erezet talált, de legújabban jó lég hiányával küzd. k) a Krebsseufen völgyben igen régi bányákra akadunk, melyekben a XVLT-ik században is, a higpír mellett, sok rezet termeltek ; a XVIII-ik században is míveltek itt nagyrészt újból felnyitott régi bányákat pl. Saler József Márton 1700-ban, Szontagh Pál és társai 1719-ben, Dobsina városa 1747-ben, Szontagh Gáspár 1749-ben, Accipiter Simon 1753-ban, Grünblath János Márton 1762-ben, Roslosnik János és társai x ) 1764-ben, Kaiser Mátyás és társai 2 ) 1765-ben és mások. Említésre méltó itt, hogy a szomszédos Babina, Hohengrat és Spitz területén is a XVIII-ik században igen értékes rézbányákat találunk, így pl. a Schwartz Pál és társai által 1772-ben nyitott bányáért — Hinter der Spitz — Kreuchel Mátyás 1775-ben 500 ftot adott. Mindezen bányák a XIX-ik század elején beszüntek, úgy, *) Ezen bánya az ú. n. Czinuopelkarnm alatt volt és */ 14-dét Paltzmann Márton 17 65-ben 100 fton vette meg. bk. 2 ) Szintén a Czinnopelkamm alatt volt és Laurentius nevet viselt, bk.
