Mikulik József: A bánya- és vasipar története Dobsinán (1880) (Rudabánya, 2003)

7. A vaskő faszénnel olvasztatott, melyet az 1326-ban említett itteni sűrű erdőségben — silva densa — nagy mennyiségben égettek és pedig a Miksa-féle bányarendelet behozataláig csupán a földes úr, illetve városi tanács engedélyével, az említett bányarendelet hatályba léptétől pedig az itteni bányabiróságnál eszközölt felkérés alapján; míg 1682-ben a Szt.-György napján egybegyűlt városi közönség végzést hozott, mely szerint »az erdő városi tulajdon és jövedelme a növekvő terhek és felszaporodott adósságok törlesztésére fordítandó, miért is egy vasgyárosnak — Besteller — sem szabad (különbeni 20 forintnyi pénzbírság terhe alatt) előleges vétel nélkül ezentúl az erdőbe lépni,« mire a folyton folyvást pénzzavarban lévő város, különösen 17 20-ig, nagy erdőterületeket potom áron eladott és letaroltatott. így vett pl. Antony Illés 1695-ben a Scharfenbergen egy erdőt 60 forintért és Lányi János » mennyi a Krebsseifen előtti vasműhöz szükseges« évi 12 frtért 1718-tól kezdve több éven keresztül és pedig a »Krebsseifenben«. Majd a XVIII-ik század közepe felé az úgynevezett dominium — földes uraság — is önhatalmúlag, nem törődvén a tilalmakkal, pusztítani kezdte a dobsinai erdőket, minek a városi közönség — az 1780 körül behozott »erdorend« életbelépte előtt — költséges perek útján, csak korlátokat szabhatott, de meg nem szüntethette, mert a bitorolt földesúri jog e részben még a XIX-ik század elején is, t. i. a formális megváltásig, némi tekintetben érvényesíttetett. A faszén feltűnő olcsósága (még 1758-ban is egy rakás — Schicht — elszenelésre készített, legalább egy fél bécsi öl menynyiségü fát 12 dénárral találtam elszámítva) és a vaskő nagy mennyisége és könnyű előállítása mellett természetes, hogy, gomba módra nőtt a vasmüvek száma. 2. A ríz és ezüst. A) Bányásza t. 8. Rézbányákra Dobsinán igen régen akadunk. Már 1466-ban sanyargatja és elűzi pelsőczi Bebek György a munkásokat, kik csetneki Bebek Hona itteni rézbányáiban dolgoztak, 1475-ben pedig elfoglalja a czembergi rézbányákat, melyeket Andresmal iglai és Czemmerman Miklós dobsinai lakos csetneki Bebek