Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)
Rontó Pál és gróf Benyovszky Móricz
zást és csorbát szenved, addig itt mindvégig hű, bizr tos és következetes. Szerves, egységes cselekményről itt sem lehet ugyan sző, mert egyedül apró kalandok Összefűzésóből áll a mü, de ezek mindegyikének van szine, hangulata, vonzó érdeke. . S ez annál meglepőbb, mert Gvadányi ezt a müvét nem annyira belső szükségből kifolyólag, mint inkább mások ösztönzésére s némileg hazafias büszkeségből irta. Élőbeszédében legalább ugy adja elő keletkezésének történetét, hogy az 1792-iki budai országgyűlés alkalmával egy izben Pestre ment át egy nöismeröse meglátogatására, a hol véletlenül egy hét tagból álló női társaság volt együtt, kik a midőn megtudták, hogy a Ealusi Nótárius budai utazásának •ö a szerzője, reá estek s addig unszolták, mig egy „oly forma játékos munka" megírására kötelezte magát. Bár előbb ugyancsak szabódott, hogy neki sem tárgya, sem ideje nincs ilyes munkához, meg talán öreg korához sem igen illenék már az. „De kinek is szivét nem lágyítaná meg — úgymond behízelgő bókkal Gvadányi — az ilyen sziréneknek éneklése ! Magát Jupitert is az égből lehúzta egy asszonyi állat, és így ámbár nem örömest, leköteleztem magamat egy ahhoz hasonló munkának kiadására." Sokáig tűnődött a tárgyon, melyet feldolgozhasson, mert nem mesét, hanem valóságos történetet akart a világ elé terjeszteni. Végre az ötlött eszébe, hogy egy magyar lovas katonának, Rontó Pálnak és gróf Benyovszki Móricznak életét és kalandjait adja ki. ,j Azért is ne tartsa egy érdemes olvasó is ezen munkámat költeményes románnak, mert valósággal megtörténtek az abba foglaltatott dolgok." Leginkább pedig azért határozta el ezek életéről irni, mert mindakettö magyar és hazafi volt. S ha a külföld övéinek leg-