Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

Rontó Pál és gróf Benyovszky Móricz

IV. RONTÓ PÁL ÉS GRÓF BENYOVSZKI MÓRICZ. Rontó Pál legnagyobb verses müve Gvadányinak, mely ha rövideden oly csattanós hatást nem is tett mint a Peleskei Nótárius, népszerűségben, olvasottságban egy mákszemnyit sem enged annak. Költői becs tekintetében pedig határozottan felette áll. Jóllehet műfajhoz itt sem szegődött az öreg tábornok, politikai irányhoz, mely müvét hamar kapóssá tette volna, még kevésbbé. És egyrészt éppen ez az, a mi értékesebbé teszi kivívott sikerét. Mig a Nótárius hatását felerészben a kor szellemének és hangulatának köszönheté, addig Rontó Pál pusztán saját deréksége, saját belső jelességei következtében jutott népszerűséghez. Ezt azonban nem állítjuk a mű második és nagyobb részéről, mely Benyovszki életét német forrás alapján tárgyalja s mint önálló költői alakítás egyátalán számba nem jöhet. Csupán az első részt értve, Rontó Pálban sem valami sok jelét adta Gvadányi alakító tehetségének, de a hős kitűnő jellemzése, testi és lelki fejlődésének fokozatos rajza, a humoros népies hang eltalálása s a magyar zamatu nyelv, máig is népies költészetünknek egyik legjelesebbjévé teszik ezt a munkát. Mig a nótárius jellemzése a költő politikai .czélzatai folytán egyre váltö-