Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

A Peleskei Nótárius és Röpiratai

m Tjan minden utánjárásunk mellett is semmi bizonyosat nem tudhattunk meg. Azt sejtjük ugyan, hogy valamely egyházi férfiú írta, de nevének és inkognitójának felderítése nálunk szerencsésebb kutatóra vár. Gvadányi Peleskei Nótáriusának tehát nem ez az apokriph prózai munka a második része, hanem az a verses mű, melyet hat év múlva ily czím alatt adott ki : „A falusi nótáriusnak elmélkedései, betegsége, huláta és testamentuma, melyeket két soros versekkel kiadott és uj esztendöbéli ajándékba hazánk dáméinak és gavallérainak nagy szívességgel nyujta gróf Gvadányi József magyar lovas generális ezen beállott 1796. esztendőnek első napján. Pozsony Wéber Simon Péter 1796." Az ajánló levelet hazánk magyar dámáihoz és gavalléraihoz intézte Gvadányi s annak a felemlítésével kezdi, hogy „mindkét magyar hazában reménysége feletti megelégedéssel fogadták falusi nótáriusa Budára tett utazásának versekbe foglalt leírását." Önbizalma e körülmény következtében oly nagy, bogy azzal a reménynyel kecsegteti magát, hogy ezt a munkát is hasonló szívességgel fogják olvasni, ámbár tudja, hogy szíveiket nem fogja oly vígasságra gerjeszteni, mint amaz, mert nincs már az élők közt a szegény nótárius ; ö is gyászba öltöztette múzsáját, hogy elsirassa a jeles hazafit, kinek neve a késő jövendöségnél is emlékezetben leszen. Igy tehát csak elmélkedéseit, betegségét, halálát és testamentumát közli, melyeket a nótárius halála után atyafiai az ö arkhivumában találtak, s melyeket az ö kezéhez n

in vidimatis paribus* oly kéréssel küldtek, hogy azokat versekbe foglalja. Ez a munka, mely tizenkét paragrafusnak nevezett részből áll, oly gyönge, hogy a budai utazás-