Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

A Peleskei Nótárius és Röpiratai

meg nem emlékszik.*) Lehetetlen pedig, hogy — ha, ez az ö müve lenne — annak czimét e sorozatból akár tévedésből, akár szántszándékból kihagyta volna. Nem valószínű az sem, hogy kortársai Katona 1stván és Sándor István, kik pedig müveinek majdnem teljes sorozatát közlik, 2

) mindaketten éppen erről az egy munkáról feledkeztek volna meg. De e mellett, mint a nemzeti Múzeum könyvtárában könnyen hozzáférhető eredeti kiadásból bárki könnyen meggyőződhetik, a munka szellemben, hangban, stílusban, szófüzésben mindenben elüt a Gvadányi műveitől Száraz didaktikus prózai mü, melyben, a történet álom alakjában van elbeszélve. A nótárius, kinek neve csak egyszer fordul elő a műben, álmában, — mint Héraklész a válaszúton — két útra akad : az erény és bűn útjára. Anélkül, hogy az erény útjáról le akarna térni ez utóbbira megy,, mely egyenesen a pokolba vezet. Az itt látott dolgokat aztán részletesén elmondja, még pedig ugy, hogy az olvasó kivonhassa belőle az erkölcsi tanulságot. S mint rövid élőbeszédében, úgy pár sornyi epilogjában is arra kéri az. olvasót, hogy őt rágalmazással ne vádolja, s a mit olvasott hasznára- fordítsa, nehogy magának kellessék a poklot megtekintenie A peleskei nótáriusnak a ezímben való felemlítését könnyen érthetővé teszi a Gvadányi müvének népszerűsége. Az ismeretlen szerző csak azért burkolózott a hatásos név köpenyébe, mert így inkább remélte, hogy munkáját olvasni fogják. Kilétéről azon') Levele Mindszenti Sámuelhez. Magyarország és a Nagyvilág. 1857. 125.1. 3

) Katona István : História Crit. Reg. Hungáriáé. Buda. 1802. XXII. köt. 584 1., Sándor István : Magyar Könyvesház. Győr. 1803.