Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

Gvadányi jellemzése

hangjakép 1788-ban megírja és kiadja a Peleskei Nótárius budai utazását. A mü óriási sikert arat s Gvadányi ettől kezdve még inkább buzog az irodalom mellett. Röpiratai, történeti munkái rövid időközökben követik egymást, s 1793-ban kiadja legnagyobb verses müvét: Rontó Pál és gróf Benyovszky Móricz, életek leírását. Ez a mü is csakhamar nagy népszerűségre tesz szert, s Gvadányi mind többet dolgozik. Munkáinak elterjedését roppant megkönnyíti az, hogy a korszak egyik legtevékenyebb kiadója Weber Simon Péter, kinek Pozsonyban és Komáromban is volt nyomdája és könyvkereskedése, szívesen vállalkozik azoknak kiadására. Gvadányi müveiért pénzt nem fogadott el soha, s a nyereséget, mely ha meggondoljuk, hogy nem egy munkája két-három kiadást is ért, bizonyára tetemes lehetett, az élelmes könyvkiadó dugta zsebe.

1

) S a mint neve ismertté lett, mind sűrűbben levelezett irodalmi ügyekben Mindszenti Sámuellel és Péczeli Józseffel, s e két iróhoz intézett levelei, melyek egyrésze a magyar tudományos akadémia kézirattárában másolatban őriztetik, s a más része naptárakban és folyóiratokban szétszórtan jelent meg, szolgáltatták nekünk a legbecsesebb adatokat az ő egyéniségének és írói jellemének megítéléséhez. Ugyanekkor összeköttetésbe lépett Baróti Szabó Dáviddal, a ki bár a klasszikái iskolához tartozott, mindig nagyrabecsülte Gvadányit. Erről tanúskodik az a tizenegy episztolája, melyeket 1794-tŐl 1801-ig írt Gvadányihoz, s később „költeményes munkái" kötetébe is felvett. Sőt 1799. június havában, midőn Kassára ment, hogy ottan búcsút véve, állandóan l

) Levele Mintszentihez. Istv. b. naptára 1865.