Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - A bányászok és a bányaüzemek szerepe a szlovákiai Gömör barlangjainak kutatásában és felmérésében (Horváth Pál)

tani. Említésre méltó azonban az a feljegyzés, amely szerint az 1939. január 8-án alakult Magyar Turista Egyesület (MTE) Felsőgömöri Szakosztálya azt tervezte, hogy a nyilvánosság számára is megnyitja a Pelsőci-fennsíkon a 100,5 méter mély Csengőlyuk zsombolyt. Ehhez a barlang szája fölé „leeresztő készülék" építését tervezték. A vállalkozást a rozsnyói Rima-bányák Lázár Béla igazgató vezetésével hajtotta volna végre.

9 A tervről vagy egyéb műszaki elképzelésekről nem maradtak fenn dokumentumok. A bányászok szerepe az amatőr barlangkutatásban a 20. század második felétől Az amatőr barlangászat Rozsnyón három barát révén indult meg, akiknek emléke a mai napig elevenen él. Viliam Rozlozník, id. Ladislav Herényi és Stefan Roda 1949-től közösen barlangászkodtak Barkán, ahol Herényi mint tanító dolgozott. 1950-ben a gombaszögi Fekete-forrást vizsgálták. Egy évvel később Rozlozníkot, majd pedig a többieket is felvették a Szlovák Szpeleológiai Társaságba (Slovensku Speleologická Spolocnosf - SSS), tehát 1951-től beszélhetünk Rozsnyó vidékén szervezett barlangkutatásról. Bányászati ismeretei révén a kis csoport vezetője Rozlozník lett, aki ebben az időben mint bányamérő-segéd, később pedig mint bányamérő dolgozott a Gömöri Vasércbánya vállalatnál Rozsnyón. Pályafutását 1944-ben, a frontról való hazatérése után mint műszaki rajzoló kezdte a Rimamurány-Salgótarjáni Rt. rozsnyói üzeménél. A Gombaszögi-barlang feltárása A Gombaszögi-barlangot 1951-ben Rozlozník, Roda és Herényi tárták föl úgy, hogy az üregbe alulról, a forráson keresztül ju9 Turisták Lapja, 1943.