Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - A gömöri bányászat múltjából (Batta István)

resztpászta-fejtés hódított tért, mégpedig teljes tömedékeléssel. Ezt 1869-ben úttörőként a vashegyi állami bányákban alkalmazták, s példájukat a többi helybeli bányavállalkozó is követte, majd 1892-ben a rákosi, az 1900-as évek elején pedig a rozsnyói, a sajóvölgyi és a dernői bányák következtek. A tömedékeléshez szükséges meddőkőzetet a teléren kívül hajtott bányamüvekből, a földalatti mellékkőzetekben létesített molnákból, valamint az erre a célra csaknem minden teléren megnyitott külszíni kőfejtőkből nyerték. Rozsnyóbányán 1928-tól az ércelőkészítő-mű meddőjét is felhasználták tömedékelésre. A tömedékgazdálkodás nemcsak műszakilag, de pénzügyileg is igényes feladatnak bizonyult, főleg a kezdeti időkben, tekintettel arra, hogy a már régebben kifejtett nagyméretű üregeket is ki kellett tölteni. Ezeket a többletmunkálatokat a Bernardi-teléren csak az első világháború alatt, hadifoglyokkal sikerült elvégeztetni. A kisebb vastagságú és mérsékelt dőlésű telérrészek leművelésére Rudnán 1915-ben a csapásirányú frontfejtést vezették be, mégpedig az üregek részleges betömedékelésével. Tökéletesítése után itt túlnyomórészt ezt a módszert alkalmazták. Csupán az antimontelérek bizonyos részét fejtették tömedékeléses főtepászta-fejtés helyett talppászta-fejtéssel. Jövesztés A jövesztés, amely a kőzetdarabnak az összefüggő kőzettömbből való erővel történő leválasztását jelenti, egészen a 17. századig kizárólag kéziszerszámok segítségével történt: csákánnyal, ékkel, nyeles ékkel és kalapáccsal. E munkálatok nyomaival napjainkig találkozhatunk Dobsinán a Zembergen és a Schwarzenbergen, Rozsnyón a Rozgangon (József-táró), a Szőlőmálon és a Bányaoldalon. A lőporos repesztés 1627-ben indult útjára a selmeci bányavidékről. Kézi erővel, nagy- (6,2 kg) és kis- (2,55 kg) kalapács és különböző hosszúságú kézi fúrók (255, 370, 640, 1000 mm) segítségével fúrták a robbantólyukakat. A kézi fúrás alkalmazásával elvétve egészen 1963-ig találkozunk, ennek részaránya 1945 után a minimumra csökkent. Érdekes, hogy a 20. század 30-as