Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - A gömöri bányászat múltjából (Batta István)

éveiben is rendszeresen fúrtak kézzel, főként félreeső munkahelyeken, sőt a vállalkozók elsősorban gazdasági okokból ott is viszszatértek hozzá, ahol már kompresszorral is rendelkeztek. Például Sebespatakon 1935 második félévétől 1937 elejéig leállították a légsűrítőt, és a bányászok kézi erővel fúrtak, előbb az áramdíj miatt keletkezett viszály, később minden különösebb indok nélkül. A vízzel töltött fártlyukakba fadugókat verve repesztettek a hrádeki okkerbányákban és az alsósajói Tnltán bányamezőben. A mechanikai erővel hajtott fúrógépet legelőször 1899-ben Rákosbányán alkalmazták. A szolenoidos, ütve működő Marvin-féle berendezést vezették be, amely 1902-től főleg Rozsnyóbányán terjedt el, ahol ezt a típust egészen 1921-ig használták. Vashegyen és Rákoson 1909-ben az elektromos meghajtású Siemens-Schuckert-féle gépekre tértek át. Ugyanakkor hasonló, de a Siemens-Halske cég által gyártott fúrókat vezettek be Nadabulán és Dernő környékén, majd nemsokára Alsósajón (1906) és Oláhpatakon (1908) is. Egyidejűleg elektropneumatikus gépeket is használtak, amelyek közül az Ingersoll Temple Drillt 1907-től Dobsinán, 1908-tól Nadabulán, Rudnán, Vashegyen és Rákoson, javított tipusát, az Ingersoll Rand TV. D-t pedig 1912-től Rudnán és Nadabulán alkalmazták. A Rozsnyói-altárót a Hoffmann-féle, sűrített levegő meghajtású, ütve működő fúrógépek segítségével hajtották ki 1901-től 1907-ig. A pneumatikus, vagyis a sűrített levegővel működő fúrókalapácsok bevezetését 1913-ban Rudnán és 1914-ben Vashegyen, az állami bányákban kezdték meg, mégpedig a Flottmann cég különböző gyártmánytípusaival, amelyek használata 1928-ig minden bányában elterjedt. Később megjelentek a Böhler, Vitkovice, Ingersoll és Krupp cégek gyártmányai is, de mindegyikkel fúrótámasz nélkül és szárazon fúrtak. A fúrók karbantartására egymás után szerelték fel az Ingersoll Rand cég által gyártott Leyner rendszerű fúróélesítő és edző gépeket. Az elsőt 1914-ben Rudnán helyezték üzembe. Légsűrítő- (kompresszor-) állomásokat eleinte a föld alatti térségekben, később, főleg nagyobb egységek számára, a külszínen létesítettek.