Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)
Tanulmányok - A perkupai gipsz- és anhidritbányászat (Sóvágó Gyula)
kötelékébe került a kis ipartelep. Az új működtető a korábbinál termelékenyebb gépesítési rendszert valósított meg. 1985-87-ben az üzem tevékenysége gazdaságtalanná vált. Időközben megnyílt az alsótelekesi gipszkő- és anhidritbánya is, így a felettes szerv, az OEA (Budapest) vezetősége a perkupái bánya bezárása mellett döntött. A külszíni létesítményeket a Kohászati Alapanyag-előkészítő Vállalat (KAV) Borsodi Ercelőkészítő Műve (BEM) vásárolta meg, és 1988-ban 50 millió Ft állami támogatással kőcsiszoló-márványfeldolgozó üzemet hozott létre, ahol az anhidritbánya közel 100 fős munkáslétszámából ötvenen találtak új munkahelyre. Az 1988-as év azonban még nem jelentette a bánya végleges felhagyását. A Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) Bányamérnöki Kara (Miskolc) olyan szakvéleményt készített, amelyben a bánya vízzel történő elárasztását nem javasolja, csak akkor, ha bizonyítást nyer, hogy a víz alá kerülő anhidrit (CaSC^) gipsszé történő átalakulásakor (CaS0 4 x2H 2 0) bekövetkező térfogat-növekedés nem jár káros következményekkel. Az NME Földtani Tanszéke egy hoszszadalmas vizsgálati sor elvégzését követően jelentést adott ki, amelynek lényege, hogy a bányában a vízemelés és a szellőztetés megszüntethető. 1990. szeptember 3-án végleg megszűntették a szivattyúzást, majd ezt követően a két függőleges aknát a szalonnai mészkőbányából származó, 0-5 mm-es zúzalékkal betömedékelték. Később már csak utótömedékelésre, az aknák betonlappal történő lefedésére és a felszínen jelentkező kőzetmozgás ellenőrző méréseinek elvégzésére került sor a volt bányüzem területén. A Miskolci Bányakapitányság 1995-ben törölte a nyilvántartásból a korábban az ásványvagyon védelmére kijelölt bányatelket, ezzel a perkupái bánya végleg megszűnt. Az anhidrit-előfordulás földtana Az anhidrit meleg tengeröblök, sósvizű tavak bepárlásakor kialakult üledékes kőzet, amely keletkezéskor közel vízszintes, táblás kifej lődésű képződmény.
