Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Tanulmányok - A perkupai gipsz- és anhidritbányászat (Sóvágó Gyula)

A perkupái anhidrit-előfordulásra jellemző, hogy a terület a földtani folyamatok hatására erősen összetöredezett, és a Szendrőihegység paleozoikumára tolódott fel. A triász képződmények többszörösen átpikkelyeződött boltozatok összetett szerkezeti képét adják. A felpikkelyeződés alkalmával a telep rétegei elroncsolódtak, megszakadtak, kihengerlődtek vagy feltorlódtak, ennek következtében szabálytalan formákat vettek fel. 1. ábra. A perkupái gipsz-anhidrit előfordulás földtani szelvénye. 1. Szerpentin. 2. Homokkő. 3. Agyagpala. 4. Anhidrit. 5. Gipsz. 6. Alluvium. Vannak helyek, ahol az eredeti táblás telepre utaló jelek még mindig felismerhetők, de az anhidrit annyira összepréselődött, hogy morfológiáját tekintve tömzsös teleptípusnak vehető. Az erős tektonizáltság miatt feküről és fedőről csak viszonylagosan lehet beszélni. Az eredeti üledéksort alapul véve a közvetlen fekü agyagpala, fedője zöldes-lilás homokkő.