Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Tanulmányok - Rézérc-lelőhelyek a dobsinai és a rozsnyói régióban (Ján Hlobil)

(Mesaríik I. szerint. 1994) Rézérc-telérek Rozsnyó környékén A Szepes-Gömöri Érchegység déli részében található az egyik legrégebben ismert ércmező (3. ábra). Több helyen volt rézércelőfordulás és -feltárás Rozsnyó közvetlen közelében, konkrétan az alábbi területeken: 1. a Pozsálón, 2. a Kálvárián, a Rozgangon és a Rákoson, 3. a Bányaoldal környékén és az Ivágyó masszívumban. A 17. és 18. században a rozsnyói határban nem csak a helyi polgárok foglalkoztak bányászati tevékenységgel, hanem a szomszédos és a távolabbi bányavárosok lakói is. Főleg új bányákat alapítottak, de próbálkoztak a régi, elhagyott bányamüvekben is. Leginkább a közeli Nadabulán {Sajóházán) élők mutattak érdeklődést a rézérc-bányászat iránt, akik főleg a Glazur nevű hegyen fejtettek, amelyik részben Nadabula határához tartozott. A siker reményében előkelő rozsnyói és idegen polgárok is megpróbálkoztak