Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 2. (Rudabánya, 2005)

Tanulmányok - Rézérc-lelőhelyek a dobsinai és a rozsnyói régióban (Ján Hlobil)

tották meg újra. Érdekes Horal (eredetileg Gutmanrí) Kálmán ada­ta, aki a legalsó - „örök" - tárnában lerajzolta az ér mélységi foly­tatását 1,6 m vastagságban. Az örök tárnát a volt Kelet-Szlovákiai Állami Erckutató Vállalat 1954-56-ban újra megnyitotta. (2. ábra.) Az ércesedés a gölnici és a rakói paleozoikumi csoport érint­kezésében jelenik meg. A sziderit-ankerit-kvarc-szulfíd tartalmú ér iránya 60°, 30-40°-os délkeleti dőléssel. A kiterjedés hosszirány­ban kb. 700 m, a dőlés mentén kb. 200 m. Az ér legnagyobb vas­tagsága 2 m. Az ásványi kitöltés a következő: ankerit, egy kevés sziderit, kvarc, kalkopirit, tetraedrit, arzenopirit, pirit, markazit. A Kő mögött nevű telér. Rédovától északkeleti irányban terül el, a Sajó folyó bal partján, a Kő mögött nevű dombon. Papp K (1919) adatai szerint itt 1921-ig tartott a László, Klotild, Siegfried és István nevű kihajtott tárnák fejtése. A telérben érkőzetbe szivár­gó ércesedés alakult ki, főleg kalkopirit formájában. Helyenként 1­3 m vastag érctesteket fejtettek. Az előfordulás kiterjedése: kb. 900 méter hosszú és kb. 100 m mély. Az ércesedés a porfíritek és a fil­litek érintkezésénél ékül ki. Ásványi összetétele: kalkopirit, tetra­edrit, sziderit, pirit, kvarc csakúgy, mint a réz kísérőásványainak színes skálája: covellin (rézindigó), kuprit, tenorit, malachit, azurit, termésréz. Az ércesedés minősége: 1-2,5 % réztartalom, ez az ér­ték azonban az oxidációs rétegben jelentősen kisebb. A Zemberg-telér. Ezen a lelőhelyen a rézérc fejtése a Gúgel masszívum bázikus testéhez kötődött sziderit- és nikkel-kobalt érc felszín közeli érrendszereiben történt. A felső rétegekben a kalko­pirit és a tetraedrit volt magasabb érctartalmú, amelyekből a fejtés után kézzel válogatták szét a réz- és az ezüsttartalmú kőzeteket. Ezeknek az ásványoknak az erekben való nagyobb arányú előfor­dulását a megmaradt, ma is látható régi hányók bizonyítják, me­lyekben nagy mennyiségű malachit és azurit található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom