Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 1. (Rudabánya, 2004)
Dokumentum - Iratok a rudabányai nagyüzemi vasércbányászat történetéhez. Sajtó alá rendezte: Hadobás Sándor
vagy a körülmények parancsolta fejtési megszorítás mellett, még annyi vasérczet sem kaphatna, a mennyi a jelenleg fennálló negyolvasztói számára szükséges, ezenkívül pedig végképen megköttetnék a bérlet ideje alatt a kincstár keze, hogy az esetleg felmerülendő jobb kereskedelmi viszonyokat a vasgyár nagyobbítására föl ne használhassa. Ad 4 . Ezen feltétel szerint csak a vállalatnak áll jogában 12 évi bértartam letelte után a bérletet 8 évre meghosszabbítani, a kincstárt azonban ezen jog nem illeti, a mi alkalmasint akként értelmezendő, hogy a kincstár a meghosszabbítást meg nem tagadhatja; ezen föltétel a kincstár érdeke ellen van, mivel birtoka felőli rendelkezési jogát minden elenszolgálat nélkül a vállalatnak átengedné. Ad 5. A bányabér, mely az első 12 év alatt minden, a vállalat által eladandó egymétermázsa vasércz után Négy (4 kr) krajczárral megállapíttatik, a Telekes-rudobányai vasércz vastartalmához és minőségéhez aránylag oly csekély, hogy a vasércz értékéét távolról sem közelíti meg. Ezen szerződési pontban foglalt azon határozat, hogy a kincstár azon esetben, ha a vasércz nagyobb mennyisége a vállalat által gróf Andrássy Manó bányáiban termeltetnék, az egész értékesítendő vaskőmennyiség után járó bányabérnek csak felére tarthat igényt, azon esetben pedig, ha a vasércz Gróf Andrássy Manó bányáiban olcsóbban fejtetnék, mint a kincstáriakban, a bányabérnek csak egy harmad részére tarthatna igényt, ezen föltétel oly bonyodalmas ellenőrködést kívánna, hogy kénytelen lenne a kincstár egy tisztviselőt állandóan a vasérczbányák mellett tartani, miáltal a bányabérből remélt jövedelem igen jelentékenyen csökkenne. A bányabér csekély voltát illetőleg bátorkodik a bányaigazgatóság 1875. évi november 12-én kelt 7209 sz. alázatos jelentésére hivatkozni, melyben a Telekes-rudobányai vasérczbányákban fekvő kincs, ezen bányáknak a Diósgyőri vasgyár jövője való döntő befolyása, és végre az van kitüntetve, hogy egy vám mázsa vasércz után nagyobb termelés mellett 25 kr. tisztáiövedelm biztosan várható; tehát egy métermázsa után 50 kr., vagyis tizenkét és félszer annyi, mint a mennyit a bérlő ajánl. Ad 6. Ezen határozat által is a kincstár rövidíttetnék meg, a mennyiben a vállalat a bányabért csak minden év végével, a kincstár azonban az átvett vasérczek termelési és szállítási költségét havonkint, a számla beadása után 14 nap alatt köteleztetnék fïzetni. Egyébiránt miután a termelési költségek havonkint többé kevésbé változnak, s már a termelés mennyiségének változása miatt sem maradhatnak egyenlők, ezen viszonyok pedig a számlát utalványozó és érvényesítő kincstári tisztviselők előtt a számlák benyújtásakor ismeretlenek lennének, nem lehetne találni oly
