Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 1. (Rudabánya, 2004)

Dokumentum - Almási Balogh Pál „geologiai indítványa", valamint Almási Balogh Pál, Frivaldszky Imre és id. Schedius Lajos jelentése geológiai nevezetességek gyűjtéséről. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tóth Almos

Ezen még igen uj tudomány, melly a jelen század tudományos vizsgálódásainak fénypontja, már is olly szembeszökő előmeneteleket tett, mellyek legmerészebb kivonatokat is túlhaladják. A positiv tudományok ezen néhány évtizedi vizsgálódások által uj világot nyertek s minden eddigi ismereteink más szint öltöttek magukra, mely egészen új lépcsőket tüntet fel az ismeret haladásra. Uj nagy fontosságú vfagyj váratlan kérdések várják ezen új ismeretekben a vizsgálódót, melynek megfejtésére ellenemondhatatlan adatok kínálkoznak. Mert nem a képzelődés elevensége, nem a theoriák elméssége, hanem lett dolgok, kézzel fogható adatok

6 azok, melylyek itt az ismeretszomj kielégítését ígérik. Egy illy nagy fontosságú tudomány minden tudományos miveltséget igénylő ember teljes figyelmét érdemli; amivel kevésbé kerülheti az, ki egy tudományos testület figyelmét. Azonban, fájdalom! míg a külföldi tudományos intézetek vetélkedve igyekeznek ezen tudomány előbbvitelében, s tanítószékek állíttatnak fel annak előadására: honunkban semmi sem történt 's történik annak nem mondom gazdagítására, de csak megismertetésére is, holott hazánk geológiai tekintetben , egy a legfontosabb tartományok közül. Csak historiée ismerjük a Tiszában 's környékén találtatott mammuth-csontokaf, a hermanecz-völgyi, nógrádi 's poracs-völgyi csontbarlangokat', és sok helyt nagy számmal találtatott ősvilági csigákat

1 , a sok nevezetes petrifactumokat

11

, mellyek hazánk külön-különféle tájain találtattak, de ezek tudományos összegyűjtésére 's megvizsgálására még úgyszólván semmi

12 sem történt. 6 Almási Balogh nagyon jól érzékeli a földtani múlt emlékei tényekre alapozódó vizsgálatának fdozófiai jelentőségét is. 7 Magyarország kiemelt fontosságát és érdekességét a földtan vonatkozásában sok külföldi utazó (tudós és kém) hangsúlyozza, különös tekintettel az ásványés barlangvilág gazdagságára. 8 Mamutcsontokat, „elefánt tetemet" már a Magyar Hírmondó emleget 1781-ben. A tiszai mamutleletekről Kubinyi F. és Kováts Gy. is beszámolt. 9 Barlangokról már Ransanus, Csiba /., Apáczai Csere J., Teleki D. és mások is megemlékeznek a 17-18. sz.-ban. 10 Nógrád megyében „kővé vált tengeri csigák" (Közhasznú Esméretek Tára, Kubinyi F. 1846). 11 Petrefactum - kövület, ősmaradvány. 12 Többen (pl. Benkő J.) gyűjtötték ezeket, néhány helyi múzeum is volt, pl. a nagyenyedi, de állami intézkedés valóban nem történt gyűjtésük, megőrzésük érdekében.