Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 1. (Rudabánya, 2004)
Dokumentum - Almási Balogh Pál „geologiai indítványa", valamint Almási Balogh Pál, Frivaldszky Imre és id. Schedius Lajos jelentése geológiai nevezetességek gyűjtéséről. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tóth Almos
Már két évvel ezelőtt bátorkodtam figyelmeztetni a Tek[intetes] Társaságot ezen, tudományos tekintetben elsőfontosságú dologra. Mert mit várhatunk, ha sokáig késünk? Azt, hogy kincseinket, mellyek valóban megbecsülhetetlenek, idegenek fogják előlünk elragadni 's a geológia naponkénti terjedése igen hihetővé teszi azt, hogy külföldiek fogják kikutatni legérdekesb helyeinket 's használva hanyagságunkat, semmivel sem gondolásunkat a legszebb 's fontosabb dátumoktól fosztanak 14 meg bennünket. Sok történt már most is, mit majd később taglalni fogunk, ha fölébredvén álmainkból kincseinket méltatni megtanultuk. Legszebb 's legritkább ásvány darabjaink külföldi museumokat ékesítenek. A ' tufnai barlangok 15 legérdekesebb ősállatkoponyái honunkból kivándoroltak, mert a' hont nem, de ön becses személyöket szerető, v. annak dicsőségére nem sokat ügyelő, de ön hasznukat növelni kivánó kicsinylelkűek nem megvetetendő dolognak tartják, ha egy ily őskoponyát Leonhard 16 szerint 20 Luis d'ort 17 , vagy egyebet kapnak. - Bár legalább honunkban maradnának a bennünket törvényszerűi eg illető kincsek. Fájdalom! azonban minden eddigi illynemű költséges ha szinte legnagyobb fontosságú javaslatok is eddig hajótörtést szenvedtek Academiánknál; mert a végszó mindig a ' volt, hogy pénz nincsen. 'S ha ezt tekintetbe veszem, mostani új fölelevenítésével is indítványomnak háttérben kellett volna maradnom, 's csak azon kérdés némi megfejthetésének reménye nyújt bátorságot: váljon nem volna-e lehetséges ezen igen fontos dolgot ingyen vagy legalább olcsón létesíteni? Mert igy azt is szabad volna reménylenem, hogy az Academia segédeszközeinek korlátoltsága nem fogná ismét elszalasztani ezen, tudományos tekintetben első rangú ügyet. Midőn Cuvier 18 , Francziaország dicsősége, a ' nemzeti institutum első nyilvános ülésén 1795-ben egy értekezést olvasott fel az ásvány-elefántok nemeiről az élő nemekhez hasonlítva, 's midőn egyszersmind ezen értekezés által a legnagyobb fölfedezések pályája nyilt meg, mellyek századunk13 Almási Balogh P. kéziratai között esetleg föllelhető lesz. 14 E gondolatot fogalmazza meg Kubinyi F. is 1847-ben. 15 A tufnai csontbarlangokról 1846-ban számol be [Almási] Balogh Pál. 16 Feltehetően Leonhard Karl német geognosta, a heidelbergi egyetem tanára. 17 Lajos aranyat. 18 Cuvier (1769-1832): az állatrendszertan tudományos megalapozója, az őslénytan atyja. A 19. század elején magyarországi barlangi állatok csontjait is vizsgálja. Az 1840-es években már nyelvünkre fordított könyvei is jelen voltak a magyar tudományosságban. Almási Balogh Cuvier nagy tisztelője, másutt is többször hivatkozik rá.
