Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Majoros György: Uránkutatási munkák története és néhány eredménye a Balaton-felvidéken

A Balaton-felvidéki perm és egyéb paleozóos képződmények uránföldtani kutatása A kutatómunkák 1957-1962 között A Balaton-felvidéki permi képződmények kutatását a Mecseki Ércbányászati Vállalat 1957-ben kezdte el. Ekkor a felszíni permi képződmények területén 1:10 000 földtani térképezés, térképezőfelderítő, szerkezetkutató fúrások mélyítése történt Balatonfüred, Csopak, Balatonalmádi térségében, az ún. É-i perm területen. A csoport 1958. évi munkája már főleg a permi területek kutatását célozta. Aszófő környékén volt kisebb mérvű kutatás a középső-triász képződményeken. Ekkor indult meg a D-i perm terület 1:10 000 földtani térképezése, amely a Zánka és Badacsonytomaj közötti permi kibúvási területet jelentette. A D-i perm terület terepi gammaméréssel egybekötött földtani térképezése során S alföld község környékén az év második felében, a permi képződményekben uránércesedés nyomait mutatták ki (Szabó Imre geológus, Komáromi Lajos geológustechnikus). Ennek részletesebb megkutatására 1959ben került sor. A földtani térképezéssel egy időben megkezdődött a terület fúrásos kutatása is. Ekkor mélyült a Zánka-1, Kővágóörs-1, 2, Köveskál-1, Balatonrendes-1/a, Kékkút-1, 2. sz. fúrás (J-0036). Az 1958. év folyamán a kutatócsoport anyagvizsgálati munkára is kezdett berendezkedni. Az év második felében kőzettani laboratórium jött létre, ahol vékonycsiszolatok készítése és egyszerűbb kőzettani vizsgálatok már elvégezhetők voltak. Egy radiometrikus laboratórium is megkezdte munkáját, melyhez egy kőzettörő berendezést is felállítottak. 1959- ben is a kutatási munkák főleg a D-i perm területen folytak. A csoport fő feladata az előző évben Salföld község környékén talált anomália részletes kutatása. A részletes terepi gamma kutatás eredményeként a badacsonyörsi Öreg-hegy DK-i oldalán szálbanálló anomális permi rétegeket sikerült kimutatni. A két legnagyobb anomáliát táróval kutattuk meg. A táró készítésével egy időben a NIM Uránipari Főosztálya javaslatára az Öreg-hegy egész területét és a DNy-i pannon képződményekkel fedett előterét sekély és mélyfúrásokkal részletesen megkutattuk. Ekkor mélyült valamennyi badacsonyörsi, salföldi, badacsonytomaji, káptalantóti, balatonrendesi fúrás. Az Öreg-hegy DNy-i előterében a pannonnal fedett permi képződmények megkutatására a sekélyfúrásokon kívül geoelektromos, geomágneses mérések is történtek. A méréseket a VIII. sz. kutatócsoport végezte 1960- ban is a csoport fő feladata a permi képződmények kutatása. 1959-ben végzett munkák során nyilvánvalóvá lett, hogy a Badacsonyörs környéki ércindikációk csak helyi, kis elterjedésű urán felhalmozódások, ezért ipari értékük nincs. A munkák súlypontja az É-i perm területre tolódott át. Ugyanis az 1957-ben lemélyített Lovas-3. sz. fúrásban kisebb anomáliák mutatkoztak, ami még nem lett kielégítően megkutatva. Ez a feldúsulás egy szürke növénymaradványos homokkőhöz kapcsolódott. Az E-i perm terület azon részein, ahol szürke homokkő-előfordulások ismeretesek, reambulációs térképezés történt. így Lovas-Palóznak környékén, a literi permi kibúváson. A térképezéssel egy időben megindult a terület mélykutatása is. Ekkor mélyültek a Liter-1, 2, Aszófő-1, Lovas-4, 5, 6, 7, 8. sz. fúrások. Ezzel a munkával egy időben emanométeres felvétel történt a literi perm területen, mely több anomáliát is eredményezett. Később ugyanitt metallometriai mintázás is történt. A várpalotai medencében Ősi környékén a medenceüledékek feküjét képező perm megkutatására két fúrás mélyült az Ősi-32, 33. sz. fúrások. Az É-i perm terület munkáival egy időben a D-i területen is történt kutatási munka, de főleg csak fúrások mélyítésével, az eddig még kevésbé ismert permi területek feltárására (Kővágóörs-3, 4, 5; Révfülöp-1. sz. fúrások). A permi területek kutatásán kívül Sóly környékén lévő alsó-triász képződményeken terepi gammamérések voltak az előző években itt kimutatott autósgamma anomáliák részletező kutatási céljából. Az É-i perm területen végzett munkák eredményeképpen a permi rétegösszletben főleg Liter, de Lovas környékén is urántartalmú, szürke, növényi maradványos homokkő kifejlődéseket sikerült kimutatni. Ezek részletes megkutatása 1961-ben történt.