Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Barabás Andor: A hazai uránkutatás és bányageológia története 1947—(1989) -1997

re csökkent és uránkutatási célból e körül stabilizálódott. (Más kutatásban megrendelésre dolgoztak berendezések.) 7. ábra: A mecseki uránlelőhely létesítményei. Problémát jelentett a fedőben levő középső-triász mészkő karsztvize. A karsztvízzel kapcsolatos vizsgálatok azonban kimutatták, hogy ez nem veszélyes a bányászatra, mert az érc fölött levő több száz méter vastag rétegsorból mintegy 300 m vízzáró, így csak a tektonikai zónákon keresztül juthatna be a bányába. Ez az út azonban elzáródik főként a mészkő alatt levő anhidrites-gipszes rétegcsoport miatt. A fúrásokban gyakran végeztek hidrogeológiai vizsgálatokat és a fúrások jó részét hidrogeológiai megfigyelő kúttá képezték ki. A karsztot is harántoló fúrásokat a produktív rétegek fölött elzárták.