Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Kun Béla: A nyugat-mátrai érckutatások

A törőüzem gépeinek felszállítása siklópályán történt. A golyósmalmok felszállítására az őrlőcsarnokban a flotálómű D-i fala mellett egy siklót kellett létesíteni. Az egyenként 6 tonnás súlyú flotációscella-csoportokat ugyancsak ezen a siklón szállították fel. A gyöngyösi hadtestparancsnokság harckocsival segített a nehézgépek vontatásában (5. ábra). A hasonló berendezések szerelésében jártassággal nem rendelkező Vegyiműveket Szerelő Vállalat a munkát csak úgy tudta elvégezni, hogy az ércbányászati iparág többi üzemeitől kirendelt legjobb szerelőlakatosok a szerelés nehezebb részét elvégezték. 5. ábra: A nehézgépek vontatásában segédkező harckocsi. A bánya termelésének fejlesztése 150, illetve 210 ktla-ra Az úgynevezett központi telércsoport kutatása és feltárása a bánya termelése közben is folyamatos volt, főleg Dr. Vidacs Aladár földtani térképezései alapján beindult a külső telérek kutatása is. Még 1954-ben kezdte meg a Gyöngyösi Ércbánya a Bányabérc-telér kutatását. 1964-ben kezdte az Ércfeltáró Vállalat a +704 m szintről a bányabérci akna mélyítését, amely 1965-re elérte a 158,5 m mélységet. Üzemvezetője Aknai Rajmund régi ismerős volt. Csapásmentén folyt a +608., majd a 658. szinti feltárás. 1969-ben a +420-as (altáró-) szintről indult a +588-as szintre a „bányabérci nagy feltörés", amelyik a 184 m hosszúságával a bánya leghosszabb kézi eszközökkel kihajtott feltörése volt. A Katalin-telér kutatásakor a +588-as szinten telepített táró a 222,0 m-ben ütötte meg a télért. A Kistölgyesbércen a „Felső-Barit-tárót" 1957. szeptember 24-én kezdték hajtani. 1958. áprilisában kezdődött a Nagy-Tölgyesbércen a „Tölgyesi lejtakna" mélyítése. A nagytölgyesbérci telér a kutatás után az altárószinten a bikkszéli harántból három szakaszban kihajtott csapás vágattal összesen 860 m csapáshosszban volt követhető. Az ún. István-táró egy kvarcittörmelék-csapáson települt. A Kistölgyes-bércen az alsóbarit-táró a télért a 108. méterben érte el. A Kistölgyesbérci tárók csak gyengén baritos télért harántolták, valamirevaló szulfidos érc nélkül (6. ábra). A kapacitásbővítés időszakára esik a bányabeli IV. sz. transzformátorház 1964. évi szerelése. Ebben az időben került sor a bányabeli telefonhálózat kiépítésére. Nem ipari szennyvizek tisztítására mind a bányaüzemnél, mind az ércelőkészítő üzemnél megépültek a szennyvízderítő rendszerek. A mátraszentimrei aknát az Aknamélyítő Vállalat mélyítette. 1963-1966-ban, amikor befejeződött a szállítógép szerelése is. A 338 m mély aknára öt szint csatlakozott. Az akna +656 m-es felső- és a Károly-akna +100 m-es legalsó szintjével a Gyögyösoroszi bánya teljes mélysége 556 m. A mátra-