Szakáll Sándor, Morvai Gusztáv: Érckutatások Magyarországon a 20. században (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 13., Miskolc – Rudabánya, 2002)

Kun Béla: A nyugat-mátrai érckutatások

szentimrei aknával feltárt érc művelésbevonása akkor lett időszerű, amikor a pátkai bánya kimerülése miatt az ott kieső termelést - kihasználva az ércelőkészítő üzem 210 kt/a-ra meghatározott kapacitását - Gyöngyösoroszinak kellett átvenni. Az is sürgette a termelés mielőbbi megkezdését, hogy a +756 m szinten még 1968-ban pirit-öngyulladás keletkezett. A piritbomlás miatt bekövetkező ércbomlás olyan nagymértékű volt hogy a vágatokban bőséges volt a szulfátkiválás és a víz pH-ja 1,9-2,0 körülire csökkent (7. ábra). A telér környezetéből fakadó vízből kicsapódott szulfátok és okkerek fémtartalmat a V. táblázat mutatja. A mátraszentimrei telérből termelt ércet nem lehetett jól dúsítani, azt az ércet is elrontotta, amihez hozzákevertük. Termelését le kellett állítani. A tervezett 210 kt évi termelést a bánya sohasem érte el. 6. ábra: Mátrakeresztesi telérkibúvás megtekintése 1955-ben. Balról jobbra: Kun Béla, Jantsky Béla és Siklóssy Sándor. 1953.1. negyedévben a Károly-táró szintjén az aknától É-ra a telér feküjében létesült egy földalatti robbanóanyag-raktár. 1960-ban, a Károly-telér feküjében keletkezett mozgás miatt a raktár falain több mm-es repedések keletkeztek. Új raktárt építettek a József-táróból, a telér fedőjében. 1969-ben az Aranybérc É-telér Péter-Pál-haránt és az altáró közötti szakaszán egy újabb kamrás kiképzésű raktár létesült 5 kt érzékeny robbanóanyag és 18000 villamos gyutacs tárolására. A gyöngyösoroszi bánya azon kevés földalatti bányák közé tartozott, ahol mindvégig megmaradt fő munkahelyi világítóeszközként a karbidlámpa. A gyöngyösoroszi telérek és mellékkőzeteik minősége rendkívül változatos. Vidacs Aladár szerint a Béla-harántban nyolc hónappal lefolytatott újabb bányajárás alkalmával folytatólagos jelentékeny elmozdulásokat és a vetősík mentén utólagos kőzetmorzsolódást és kiomlásokat állapíthattak meg, ami még élő, tektonikus folyamatra utalt. A bányában fúrás közben gázkiáramlás csak a Bikkszél-Béla-haránt összekötő vágatában volt tapasztalható. A Mátra hegység közismerten vízszegény; a hegységben víztározó üregek nincsenek. Tűzveszélyt a bányában csak a kábelek túlmelegedése okozhatott volna.