Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

TELKIBÁNYA A HUSZITA MOZGALOM ALATT

Ezt többször megismétlik, de ellenállásba nem ütköznek, hiszen Zsigmond ebben az időben a szerbiai hadjárataival van elfoglalva. A husziták csupán Nagyszombatnál szenvednek vereséget, amikor Zsigmond nagyobb haddal viszszavonulásra kényszeríti őket. 1431 novemberében ellenállás nélkül jutnak Nyitra várához, de a várostrom kudarccal végződik, és ismét visszavonulnak. 1435-ben csellel elfoglalják Nagyszombatot, amely több éven keresztül a husziták magyarországi központjává vált. 1433 áprilisában a Szepességbe vonulnak 700 lovas, 8 000 gyalogos katonával és 300 hadiszekérrel. A viszonylag kis létszámú huszita sereg alig ütközik ellenállásba, mert rövid idő alatt elfoglalja Szepes- Sáros- és Abaúj vármegyéket, összes megerősített váraival együtt. Zsigmond halálát követő zavaros időben a király leánya, a csak rövid ideig uralkodó Habsburgi Albert özvegye, Erzsébet királyné, a melléje álló Giskrát hűsége jutalmául a felvidék kapitányává nevezi ki, és a bányavárosok megszállásával bízza meg. Erzsébet királyné célja ezzel az volt, hogy ellenfelét, a trónkövetelő Ulászlót a lengyel támogatástól elvágja, és a bányák jövedelmét megtartsa. 1442-ben Ulászló megkísérli visszafoglalni Kassát, sikertelenül. Ettől kezdve Kassa a husziták székhelye lesz és Zemplént is elfoglalják. Most már mint az uralkodó által felhatalmazott, Észak-Magyarországon szinte egyedüli katonai hatalom törvényesen tartotta a megyéket hatalmában. A királyné halála után Giskra a gyerek király (a későbbi V. László) mellé álló Garai-Cillei főúri párt táborához csatlakozott, de a bányák jövedelmét a kiskorú V. László nevében Körmöcbányán veretett pénz hasznával együtt teljes egészében megtartotta.