Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)
TELKIBÁNYA A HUSZITA MOZGALOM ALATT
Nem ismeretes, hogy milyen körülmények között került a telkibányai vár a husziták kezébe, hiszen az 1687ben lejegyzett protokollumon kívül csak egy adat említi Telkibányát a huszita mozgalommal kapcsolatban, bár a többi kisebb bányavárosokról is alig maradt értékelhető okmány. Telkibánya fontos lehetett a huszitáknak, hiszen a legbiztosabb jövedelmet a bányák jelentették, de feltételezhetően a vár elfoglalásánál nagyobb ellenállásba ütköztek. A hegyen épített, jó védelmet biztosító vár bevétele nem volt egyszerű, könnyebben csak a keleti oldalról volt megközelíthető, amit a betelepült kisoroszok védtek, és ezen a részen - a romok nyomaiból következtetve - kettős várfal adott védelmet. Ezért vált szükségessé, hogy a husziták a szemközti Cser-hegyről lőve próbálják meggyengíteni a várat. Ekkor már hadászati célokra ágyúkat használtak a jobban felszerelt csapatok. A bányaváros felfegyverzett alakulata kisebb ellenállást jelenthetett, ezért feltételezhető, hogy a Kassa ostromából visszavonuló királyi seregek még egy ideig tarthatták a várost. Egyébként, mint a többi elfoglalt bányavárosban, itt sem pusztult volna el teljesen a vár. A bányák hasznának a megtartása szükségessé tette, hogy egy helyőrséget, vagy végvárat alakítsanak ki a husziták. Védelmükre a megrongált várat sáncokkal vették körül. A husziták jól bevált rendszere volt más városokban is, vagy a közeli Göncruszkán, hogy a templomokat rendezték be erődítménynek, azokat sánccal megerősítve. Erre a többi felvidéki bányavárosban is található példa. Giskra huszita vezér Aximath és Talafuz alvezérekét bízza meg Abaúj és Zemplén megye megszállásával, akik Kassáról, vagy egyegy megerősített táborhelyükről rablási céllal kirohanva rettegésben tartották az egész környéket. Ilyen portyázá-