Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

A TELKIBÁNYAI PROTOCOLLUM

voltának a Városba akik réz csükön mesterséggel vétettek volt, a gondviseletlenség miatt elromlottanak és így a lakos is kevesedvén, a Városnak építése alább szállott. A Völgyben lévő házak pedig ahol most az út van, csak Majorok voltának: hanem osztón részszerint a víznek a hegyen lévő szük volta miatt és részszerint, hogy az épülethez is könnyebben juthassanak: ügy szállották meg körül a völgyet és lassan osztán így maradt pusztán a hegyen épített Város. A Telkibánya történetével kapcsolatos adatok az alábbiak szerint értékelhetők: A hajdani hét község, vagy település neveit még néhány dűlő megtartotta, sőt helyenként még épületromok is megtalálhatók. (28) Vámház: A mai községtől nyugatra, Gönc felé, a megszűnt vízimalom körzete. Telki: A Zöldmáj-major alatti völgy környéke. Bár néhány 15. sz.-i feljegyzés Telki és Teluky között különbséget tesz, amikor arra hivatkozik, hogy Teluk-Bányához csatolja Telkit. Nagygyümölcs: A Zöldmájtól keletre a Baglyas-völgy és a Sinta-hegy felé vezető utak elválási helyén, a Paportás és a Kis Ördögháti kőbánya körül. Csöcsönc: A községtől keletre 3 km-re a Nagy Királyhegytől délre elterülő Csöcs-völgyben. Koncfalva: A Veresvízi-völgyben a táró alsó és felső szakaszán még ma is több lakóház romja található. Rátka: A Király-kúttól keletre, az országút északi olda-