Benke István: Telkibánya bányászatának története (Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből 11., Miskolc – Rudabánya, 2001)

A BÁNYÁSZAT MÁSODIK VIRÁGKORA A 18-19 SZÁZADBAN - Telkibányai életkörülmények

Szomolnokról. Feltételezhetően a családi kapcsolat révén helyezték el Telkibányán Pribylla Alexandert kutatási biztosi beosztásban. Eleinte ő irányította a Telkibányai Építő Vállalatot is A bányamesteri beosztást, ami a telkibányai kincstári bányászat legmagasabb tisztségét jelentette, több mint 15 évig, egészen a kincstári bányászat megszűnéséig Wlaszky Mátyás töltötte be. A munkáját aknászok és aknászhelyettesek segítették bizonyos részüzemek vezetésével és feladatok ellátásával. Közülük meg kell említeni Wlaszky Györgyöt a kutatási üzem vezetőjét, Kammerhoffer József aknászt, aki a szociális ügyeket intézte, Kaszaniczky Jakab aknászt, akit Aranyidáról helyeztek át. Thiery Vilmos aknász a külső szerződésekkel és a gazdasági ügyekkel foglalkozott, és talán ezért került többször összeütközésbe főnökével, Wlaszky Mátyással. A bányamesteri és aknászi beosztásban dolgozó műszakiak a selmeci akadémiáról kikerülő bányatisztek, későbbi nevükön bányamérnökök voltak. Közülük néhányan gyakorló mérnökként, mint expectansok tevékenykedtek Telkibányán és ők végezték a bányamérési és térképezési munkákat. Meg kell említeni Johann Amroszt és Jozef Kammerhoffert, akik mint gyakornokok 1838-ban készítettek térképet a telkibányai bányákról. KammerhofTer Telkibányán telepedett le és aknászi beosztást kapott. Lipter János üzemi gyakornok nevéhez fűződik a legpontosabb és a legjobban használható bányatérkép, amit 1845-ben készített. Később őt aknásszá nevezték ki Telkibányán, majd igen magas beosztásban, mint föbányamester tevékenykedett Aranyidán. A kincstári bányák okmányai még az alábbi munkaköröket említik: Hovanecz Ferenc zúzómester, Mollek Fe-