Garami Evelin: A rudabányai vasércdúsító-mű története (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 34., Rudabánya, 2005)
II. A magyar gazdaságpolitika az 1950-es években - A borsodi régió és Rudabánya szerepe a magyar nehézipar fejlesztésében
tényező az előre meghatározott tervek teljesítése volt. Ez azonban végül „teljes tervszerűtlenséget" eredményezett, a gyakori tervmódosítások csak a bürokrácia elhatalmasodásához vezettek. A beruházások - kellő előkészítés nélkül - az eredetileg kitűzött időpontra csak igen ritkán készültek el (ha egyáltalán elkészültek), s ritkán hozták meg a várt eredményt. A hatalmas építkezésekbe ténylegesen befektetett összegek viszont jelentősen alulmaradtak az előirányzotthoz képest, de még így is messze meghaladták az ország anyagi teljesítőképességét. Ez pedig az életszínvonal drasztikus csökkenéséhez vezetett. A korabeli gazdaságpolitika további negatívuma a már említettek mellett a gazdaságban kialakuló szerkezeti aránytalanság, a hazánkban régi hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság, illetve az arra épülő iparágak, valamint az infrastruktúra elsorvadása volt. Mindezzel azonban a magyar állami és pártvezetés mit sem törődött, a lényeg az volt, hogy Magyarország a Gerö Ernő által hangoztatott „vas és acél országa" leA borsodi régió és Rudabánya szerepe a magyar nehézipar fejlesztésében Az 1950-es évek elején az erőltetett iparfejlesztési koncepció jegyében a borsodi régió különös hangsúlyt kapott. A megye iparának fejlesztését nagymértékben elősegítette, hogy Borsod régi ipari hagyományokkal rendelkezett, ami elsősorban a térség kedvező földrajzi adottságaiból, nyersanyag- és energia-ellátottságából fakadt. A régió fő iparágai a bányászat, a vaskohászat és a gépipar voltak. Mindezeket kiegészítette, de összességében alárendelt szerepet játszott az építőanyag-ipar, a villamosenergia-termelés, a vegyipar, az élelmiszeripar és a könnyűipar. 27 Borsod azonban az első ötéves terv révén nemcsak jelentős ipari régióvá vált, hanem Budapest után hazánk legfejlettebb iparvidéke lett. A megye ipari jellege és termelésének növekedése lényegesen magasabb szintet ért el, mint az országos átlag. 28 Ezt statisztikai adatok kellőképpen alátámasztják: például 1955-ben a Borsodban előállí-
