Garami Evelin: A rudabányai vasércdúsító-mű története (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 34., Rudabánya, 2005)

II. A magyar gazdaságpolitika az 1950-es években - A borsodi régió és Rudabánya szerepe a magyar nehézipar fejlesztésében

tott javak mintegy 80 %-át az ipar adta, s az innen elszállított áruk becslések szerint kb. 90 %-a ipari eredetű volt, míg a beszállított termékek jelentős hányadát mezőgazdasági cikkek tették ki. Ugyanakkor a terület lakosságának - szintén becslés alapján csaknem 45 %-a az iparban dolgozott.

29 A növekedés, a magas termelési értékek nagyrészt annak is tulajdoníthatók, hogy a tervidőszakban létrehozott ipari beruházások valamivel több mint 15 %-át a megyében valósították meg.

30 E beruházások egyik legjelentősebbike a rudabányai ércelőkészítő-mű volt, amely a település vasércbányászatára épült. Rudabánya szocialista iparfejlesztésben betöltött fontos szerepét leginkább az indokolta, hogy a trianoni Magyarország legnagyobb vasérc-előfordulása a település határában feküdt, s itt működött egyetlen vasércbányája.

31 A rudabányai vasérc-lelőhely földtani kutatása során azonban már a II. világháború előtt bebizonyosodott, hogy a feltárható jó minőségű barnavasérc-készlet viszonylag csekély, bányászhatósága véges.

32 Ezért vetődött fel már ekkor a gyengébb minőségű, de igen nagy mennyiségben rendelkezésre álló pátvasérc ipari hasznosításának szükségessége. A pátere azonban alacsony vastartalma és káros ásványösszetétele miatt közvetlen kohósításra nem alkalmas. Emiatt már a II. világháború előtt végeztek pörkölési kísérleteket az érccel aknás kemencében a kohászat számára történő előkészítésének, azaz ipari felhasználásának biztosítása céljából.

33 Ezek a próbálkozások azonban sikertelenek maradtak. Az újjáépítés időszakában ismét megnőtt Rudabánya, illetve pátvasércének szerepe. Ebben az időben ugyanis kohászatunk elsősorban jugoszláv import vasércre támaszkodott. 1949-ben viszont Magyarország és Jugoszlávia között a politikai és a gazdasági kapcsolatok megszakadtak, így a kohászat leállításának veszélyét Rudabányának kellett elhárítania - legalábbis a szovjet vasércszállítmányok megindulásáig. Később az import vasércmennyiség csökkentése céljából vetődött fel újból a pátvasérc-dúsítási kísérletek folytatásának a gondolata.

34 A laboratóriumi és üzemi kísérletek (lásd a következő fejezetet) elvégzése után a vasércdúsító építését 1952 novemberében kezdték meg, a munkálatokat azonban 1954 júliu-