Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

6. A mássalhangzórendszer

feast „Ferse", rüst „Ruß", korom, nestl „Nessel", tsont „Zahn", onkrt „Anker" ebmt „Ebene", zaoaromprt „Sauerampfer" stb.

124 Ez a sajátság leginkább hesseni, trieri, ritkán bajor nyj.-okban fordul elő,

125 de megtalálható a kkn. területeken is, ahol rajnai eredetű telepeseknél kimutatható, tehát a felső Lausitzban, Északcsehországban is.

125a Az nt>nk hangváltozásra, amely oly jellemző igen sok kn. nyj.-ra, van szintén egy példánk: unklöfm „entlaufen"; komlóskerti (Hopgarten) hanklöfn „entlaufen", alsópoprádvölgyi „unklen" „entlehnen". Érdekes fejlődést mutat a „werden" ige is, amelynek jelen ideje így hangzik: ich bar, du bist, ear bit, bïar ban, is bats, zi ban „ich werde, du wirst, er wird, wir werden, ihr werdet, sie werden". A -d- kiesése általános alnémet jelenség; már a középalnémetben is megtalálható, s onnan terjedt más nyj.-ra is; megtalálható azonban a bajor nyelvterületen is.

12fl Ennek párja a „haben", amely a d.-ban így hangzik: ich hop, du host, (hea), ear hot, bid(r) hon, is hots, zi hon „ich habe stb.". A többes hon alak nykn. és kkn. jelleg.

127 A szff. nyj.-aival közös vonása a d. nyj.-nak a kfn. zm->kv- hangzása a „zwischen" szóban: kvesn. Ugyanez megtalálható a déli Lausitzban és Északcsehországban,

129 továbbá az Unterharz vidékén.

129 124 M ráz, 166. §, Lumizer, 120. §. 526 A. Pfalz, Die Mundart des Marchfeldes, Wien 1913. 34. 1. dsönd „Zahn". P. Christa, Wörterbuch und Sprachgesetze der Trierrer Mundart, Honnef a. Rh. 1927. 222. 1. lant „Zahn". R. Martin, i. m. 124. §. 125« o. Weise, Unsere Mundarten, 48. I. 128 L ü b b e n, Mittelniederdeutsche Gr. 36, 43, 44. 1. 127 Frings, Sprache u. Siedlung 6 és 21. 1. 128 Wenzel, i. m. DDG. VI. 124. § 2, Jegyz. 120 Jungandreas, i. m. 197. 1. L e s s i a k, Beiträge z. Gesch. d. deutschen Konsonant. 155. 1.