Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

6. A mássalhangzórendszer

Az igeragozásból végkép eltűnt a kötőmód jelen ideje; az elb. múltból csak töredékek maradtak meg: ich hear „ich wäre", ich hei „ich hätte", ich mist „ich müßte. E tekintetben megegyezik a szff. és a rajnamoselfrk. nyj.-okkal.

130 Az eddig említett sajátságok főleg nyugatközépnémet és részben bajor jelleget tüntetnek fel. A d. és a gr. nyj.-ban azonban szép számmal találhatók keletközépnémet sajátságpk is. Most tehát azokra a sajátosságokra kell rámutatnunk, amelyek a d. és gr. nyj.-nak a keletközépnémet nyelvterülettel való kapcsolatát mutatják. Egyes jelenségekre már rámutattunk, így a szókezdő /- hangra, amely régi p-ből keletkezett. Ez azonban oly nagy területen fordul elő, hogy a közelebbi haza meghatározásához nem használható. Ezért olyan nyelvi jelenségeket kell keresnünk, amelyek szűkebb területre szorítkoznak. A magánhangzórendszerben olyan nagyarányú megegyezést azonban itt sehol sem találunk, mint amilyet a mosel-rajnafrank nyelvhatár vidékén találtunk. Az SA lapjait lapozgatva arra az eredményre jutottunk, hogy a legtöbb megegyezést az Erzgebirge nyugati részén, az ú. n. bányavidéken találjuk. Erre a megállapításra jutott különben már M r á z is.

181 Azok a hangjelenségek azonban, amelyekre Mráz hivatkozik, nemcsak ezen a területen fordulnak elő, hanem a német nyelvterület sok más vidékén is, s így az őshaza meghatározása szempontjából csak kis mértékben bírnak jelentőséggel. Az általa említett hangjelenségeknél sokkal határozottabb eredményhez vezetnek azok a szók és szóalakok, amelyeknek előfordulási határai az itt közölt 4. és 5. térképünkön láthatók, amelyek részben a DSA, részben pedig a következő művekben előforduló térképek alapján készültek: Th, Frings Sprache und Siedlung im mitteldeutschen Osten, E. 130 Gréb, 159. §, R. Martin, 200. 5. 131 I. m. 120. 1.