Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)

Aranymosás Közép-Európában - Aranymosás a Dráván és a Murán

Aranymosás a Dráván és a Murán A Dráva és Mura mentén folyó aranymosás múltja - a dunaihoz hasonlóan - visszanyúlik az őskorba. A Dráva leginkább a Magas-Tauernből szállítja az aranytartalmú fövenyt, míg a Mura az Alacsony-Tauernből gyűjti össze a nemesfémet rejtő hordalékát. Mindkét folyó mentén már Ausztriában ősidők óta mostak aranyat, de erre a legalkalmasabb szakasz mégis a Muraközzel kezdődik. Az aranyászok a Murán felmentek Radkersburgig, sőt Grazig, a Dráván pedig Ptujig (Pettauig), illetve Mariborig (Marburgig). A két folyó mentén általában a horvát és a magyar lakosság foglalkozott aranymosással. (2. ábra.) Az ide vonatkozó történeti adatok a Mária Terézia által kiadott rendelethez kapcsolódnak, noha az irodalomban korábban is említik az itteni aranymosást. Kropf Lajos közöl egy érdekes útleírást S. Clementis angol utazótól (Történelmi Szemle X.), aki 1715-ben beutazta Magyarországot, és a Dráva mentére is eljutott. Ezt írja az itt tapasztaltakról: „A környék itt egy nagyon gazdag és nagyon széles völgyben fekszik, mely a Drávát nagy távolságra követi. Azt beszélték nekem, hogy a folyók fövényében sokszor aranyat találnak, és hogy az aranykeresést itt rendszeresen űzik, mint keresetforrást. Hogy meggyőzzenek ennek helyességéről, egy papi ember elhozott nekem egy kis gümőt, mely körülbelül egy unciát nyomott és azt mondta nekem, hogy van ilyen mintegy 2000 (2

th

) darab a tulajdonosnál, de miután a föld urai jogot tartanak a talált arany tulajdonához, de a találónak kevesebbet adnak érte, mint igazi értéke, az aranyat alattomban a velenczeieknek adják el, akik 2 3

A forintot adnak egy arany (ducat) súlyáért. " A Dráva és a Mura menti aranymosások felélénkülése a 18. század utolsó harmadától, ugyancsak Mária Terézia rendeletével hozható összefüggésbe. Golub János muravidéki plébános közzé-