Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)

Aranymosás Közép-Európában - Aranymosás a Dráván és a Murán

tette a (nyomtatott) dokumentumnak egy olyan példányát, amelynek a hátlapján a következő hivatalos szöveg olvasható: „A jelen levél felmutatójának R. Kedmenesnek Vidovecz községben, a csáktornyai uradalomban, nemes Zala megyébe tartozó lakosnak és aranymosónak a kegyelmes császári királyi patens kiadatott. Királyi pénztár által 1831. évi okt. 16-án, N.-kanizsán. Misiczkyperceptor. " A 19. században élénken folyó aranymosás a századfordulóra lassan hanyatlani kezdett a két folyó partján, majd elveszítette jelentőségét. Az 1900-as évek elején még Muravid községet tekintették a tevékenység központjának, mivel itt 125 családfőnek volt aranyászás a mestersége. Muraszentmárián 25, Alsódomborun 20 és Kotoron is ugyanennyi kereste kenyerét aranymosásból. Légrádon és Alsómihályfalván is éltek aranyászok. A 20. század első felében lassan kihalt ez a foglalkozás, csak elvétve bukkanhat az ember egy-egy aranymosással kísérletező emberre.