Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)

Az arany mosás technikája - Aranymosás ferde kőlapon

Az aranymosás technikája Az ókori és a középkori leírások, feljegyzések alapján aránylag megbízható és tiszta képünk van az arany mosás technikájáról, módszereiről. Az ismert adatokat területenként tekintjük át, továbbá bemutatunk néhány egykori ábrázolást és több mosófelszerelést. Ez az áttekintés azért is fontos, mert segítségével sok hasonlóságot figyelhetünk meg az ősi és a jelenkori aranyászfelszerelések, sőt egyes eszközök között is. Aranymosás ferde kőlapon Már említettük, hogy az ókorban a mai Szudán területén sziklába vágott, négyszög alakú kőmedencében mosták ki az aranyat a porrá tört aranyércből az 1955-1956. évi régészeti kutatások alkalmával napvilágra került leletek szerint. Az eljárás lényege, hogy a medence lapos alja a középvonal irányába ferdén lejtett és kis csatornába torkollott. A Nílus vizével öntözött aranyérczúzalékból kimosódott finom aranyszemcsék nagy faj súlyuknál fogva leülepedtek, megtapadtak a szikla felületén. Ezzel lényegében megtörtént a durva szétválasztódás, mert a meddőt a víz lemosta a csatornába. Ugyanezen az elven működött Núbiában is a hegyekben bányászott aranyérc feldolgozása. A porrá zúzás után ferdén fekvő kőasztalokra, kőlapokra öntötték az anyagot, vízzel lemosták a meddőt, az arany pedig visszamaradt a kő érdes felületén.