Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)

Aranymosás Közép-Európában - A dunai aranymosás

Itt a Dunának egy olyan kanyarulata van, ahol állandóan lerakja aranytartalmú fövényét, tehát ősidők óta alkalmas volt az aranymosásra. /. András király fia, Dávid herceg 1090 körül kelt oklevelében Aureus locus, magyarul Aranyos hely néven szerepel a település, tehát kétségtelen, hogy ezen a ponton már a 9. században nemesfém-termelés folyt. A kisalföldi, pontosabban a szigetközi és a csallóközi területen számos magyar határnév, dűlőnév, szigetnév stb. viseli az aranyos jelzőt, mint az aranymosás bizonyítékát. A Duna fövényéből mosott arany felbukkan Illésházy György egykori ékszerleltárában: ,Jtem egy skatulában duna-arany, 13 darabban". Itt nyilván az aranyász által mosott, majd higannyal kivont és végül kiégetett aranyrögökről van szó. Az említett bajorországi és ausztriai példákhoz hasonlóan hazánkban is adtak uralkodóink kiváltságokat az aranymosásra. Mária Terézia 1776. június 21-én kelt, Magyarországra vonatkozó rendeletében szorgalmazza a mesterség űzését, miután az 1749ben kiadott pátens kevés sikerrel járt. A dokumentum közli, hogy nem csak a Duna, a Dráva és a Száva, hanem más folyók és patakok fövenye is tartalmaz aranyat, de az ezekből kimosott arany nem került a kincstárba, hanem nagy része az üzérek kezén eltűnt. A mosás szorgalmazására és az arany beváltásának bizonyítására a királynő elrendelte az alábbiakat (tartalmi kivonatban közlöm): /. Minden földesúr, aki aranymosást végeztet és minden aranymosó köteles a kimosott aranyat késedelem nélkül a harmincad-hivataloknál, a sókamarai hivataloknál beváltani. Saját szükségletre a mosott aranyat nem szabad megtartani. Ugyancsak tilos az ezen pátenslevél által védett aranymosókat adóval (taxa) terhelni vagy bármilyen ürügygyei zaklatni, továbbá visszatartani őket attól, hogy beszolgáltassák az aranyat a kamarai hivatalokban. A királynő még arról is rendelkezik, hogy az aranymosás jogát uralkodói haszonélvezeti jognak tekinti. 2. A csalások és üzérkedések megelőzésére különböző büntetéseket helyezett kilátásba a rendelet. Például azokat