Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)

Aranymosás Közép-Európában - A dunai aranymosás

az aranyműveseket is megbüntetik és megfosztják mesterségüktől, akik illegálisan dolgoznak fel mosott aranyat. A földesúr által beszolgáltatott és a kamarai hivatalokból viszszaváltott aranyat csak kettős elismervény kiállításával vállalhatja el feldolgozásra az aranyműves. 3. Az aranymosás fokozására a rendelet felemeli az arany hivatalos beváltási árát: a. egy latnyi, Dunából mosott aranyért 14 forint 80 krajcárt fizetnek a beváltóhelyeken. b. Egy latnyi, Murából és Drávából mosott arany ára 14 forint 40 krajcár. c. Egy latnyi, más folyóból mosott arany 11 forintot ér. A rendeletben szabályozott árak igazolják, hogy a Dunából mosott arany finomabb volt a Dráváénál és a Muráénál, míg a többi magyarországi folyóé nyilván elektron, tehát ezüsttel szenynyezett arany lehetett, ezért állapították meg olcsóbban a beváltási árat. A következő szabályozást 1786. július 25-én jegyezték be Győr és Mosón megye jegyzőkönyvébe: „ Kinek kinek tudtára adatik, hogy augustus holnapnak első napjátul fogva az meg mosott aranynak melly 5 jó mértékű aranynak mértékjét megütötte, az Ara 50 krajcár, számláltatik következendő képpen az előbbenyi Arátul, melly 13 50 krajcár lett, 14 f 40 kr. Azon aranynak pedig, melly az Mura, vagy Dráva vizibűl szedettetik, 15 f 45 krul, 15 f 35 kr, ugy szinte az többi Aranynak, melly más folyó vízbűi szedettetik, 11 f krul, 12fl0 kra. Az Ara föll emeltetik. " A Mária Terézia-féle rendelet még a 19. században is érvényben volt, a dunai, a murai és drávai aranymosók ennek alapján védték meg kiváltságaikat, jogaikat. A hatóságok ellenben nem tudták ellenőrizni a kimosott arany útját, mert abból mind kevesebb került a beváltóhelyekre. Az aranyászok munkájuk gyümölcsét többnyire nem hivatalos úton értékesítették; különösen a csal-