Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

Pénzt, maradvány 1827-ben 3496 frt i7«/

4 Tartozások 13851 frt 54*/^ Összesen 37893 frt 53

n 4 - 22292 frt 09-7* kr. Pénzt, maradvány 1823-tól: 2044 frt 12

3 4 kr. Tartozások 9954 frt 36 kr. Vagyon : 11998 frt 48

3

/

4 kr. Szaporodás: 5349 frt 24 kr. Tom. VIII, A kiegészítő kötetben Tom. VIII. sok leirat, Tötet*

0 J

elen

tés, körözvény és határozat található, melyek 1765—1827. évekre vonatkoznak. Grünblath I

773- ápril 8-án felállították Iglón a bányaM

tagy

b

lgZ

a

'

hh6sá

S^ és kinevezték Grünblath Mártont 7773 bányanagygyá — Bergmeister. A Johannisaknát, dolevajkai és Gezwänger bányatársulatokat kényszeritik, hogy a vörös rezet kis és vékony tárcsákban szállitsák. Az iglói bányapolgárok a bevezetett ej tőólomolvasztásnak — Niederschlagsarbeit — megszüntetését és a vörös réz árának 32 frt 20 krban való megállapítását kérik. 1788. évi október hónapból származik a József-féle rendelet — Rdictum Josephinum, — mely a bányabiróságnak ujjá szervezésében intézkedik. A bányapolgároknak kérését, me\y a felsőmagyarországi bányapolgárságnak egy választandó felhatalmazottjára vonatkozott, elutasítják ; épen ugy betiltják a gyűlést, melyet 1792. deczemberre hirdettek. Több vastermelő — Paltzmann testvérek — az iránt folyamodik, hogy a bányapolgárságba bekebeleztessenek.