Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

1803. márczius 29-én fölszólitja a főbányahivatal a bányapolgárságot, bogy több rezet termeljenek. 1804. február 23-án gyűlést tartottak a kobaltbánya-részesek a Paltzmann-butában, melyen elhatározták, hogy a kobaltnak szabad elárusitása iránt folyamodnak és ha ez a keresők nem teljesíttetnék, ugy az összes kobaltbányák közösen egy gyárat építsenek. Az eddigi kiadásokhoz hozzájárulnak : Zemberg 50 frttal^ Máriaakna 40 frt, Ueberschaar 25 frt, Adam-Eva Kobalt. .10 frt, Josefi és Stefani 10 frt, Antoni 5 írttal. Egyszersmind Gerhard képviselő elnöklete alatt egy választmányt neveztek ki, melynek tagjai voltak : Máriássy István József, Görgey Sándor, Paltzmann János, Szontágh Samu, Benigny Tamás, ifj. Jantner András, Gotthard Mihály, Langsfeld János, Gömöry Jakab. Az egyezségkötők, illetve a KahlehöhZechen bányarészeseknek azt a kérését, hogy az 1806-ik évben az előző évhez képest nagyobb mennyiségben előállított vörös réznek mázsáját 10 frtnyi díjazásban részesítsék és kifizessék, elutasítják, minthogy ezt a törzs-bányatársulat —- Radical-Gewerkschaft — már megkapta. ' Az insurrectiouális járulékok tárgyában Gerhard Th. tesz előterjesztést 1808. máj. 4-én. Nyereség volt a következő bányákban : Kahlehöh, Latzeuberg-Bogdanetz, Porács, Andräi, Igló-Johanni akna és dobsinai Himmelskronban, még pedig: Nyereség 16617 frt 04 kr. Veszteség mutatkozott a gölniczbányai,