Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

goznak, minélfogva a hadi segélyösszeghez nem kell hozzájárulniuk. 1812 oAf. Szepesvármegye felmenti a bányapolgár16

'

an- ságot a hadi segélyösszeg-járuléktól, melyet az lovakban és borban önkéntesen felajánlott. Vörös réz ára A vörös réz ára 70 írtról 54 b. ér. frtra 54 b. é. frt cs

ökken, a higanyé 176 frt 40 krra. 1813. Az 1813 április hő 21-én a főfelügyelőnek elnöklete alatt tartott közgyűlés különösen a hadisegélyösseg ügyét tárgyalja. Keczkés Pál mint selmeczbányai akadémikus havonként 30 b. ér. frtnyi ösztöndijban részesül. 1814. Az 1814-ik évben a vörösréz ára 64 frtra szökött fel, 1815-ben 166 frtra, a higany ára 496 frtra. A főbányahivatal elrendeli, hogy az összes, 1816 hónap lefolyása alatt termelt érezek a következő hónapban beváltassanak, különben el fognak koboztatni. A bányapolgárság ez ellen kérvényben tiltakozik. 1816- A vörös réz ára 1816 ápril 2-án 114 b. ér. frtra felemeltetett. 1817 Egy 1817 január 17-iki főbányahivatali jelentés megengedi, hogy Keczkés Pál mint gyakornok, a hutáknál alkalmaztassák. — 1817 ápril 8-án a vörös réz árát 124 b. ér. frtban állapítják meg. 1817 mtg. 17-én bányapolg. közgyűlést tartottak Szomolnokon. Elnök : Gerhard F. képviselő, jelenvoltak: Sigmund Alajos bányatanácsos* Klempay István, referens, 19 városnak (Kézsmárké és Matheócz-é külön) képviselői és számos bányapolgár.