Szemán Attila: Szintes szállítás a magyarországi ércbányászatban a kezdetektől a 19. század derekáig (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 27., Rudabánya, 2003)

Szintes szállítás a csille megjelenése előtt, később mellette kiegészítő tevékenységként

21. kép annak súlypontjához közel. így a teher nagyobb részét volt képes megtartani, mint a talicska, következésképp a munkásnak kevesebbet kellett a súlyból közvetlenül a karjával emelni. Ebből következően a taligában jóval nagyobb mennyiségű teher volt szállítható, mint a talicskában. A taliga már alkalmas lehetett olyan súlyú érc mozgatására, mint a csille. Nagyméretű, a szekéréhez hasonlító kereke volt, kerékaggyal, ellentétben a talicskával. A nagyméretű kerék lehetővé tette az egyenetlen, köves felületeken való használatot. Ulrich Rüle in von Calw Bergbüchleinjának 1505-ös augsburgi kiadása címlapján már egy kétkerekű taligát találunk (21. kép). A taliga előnye, hogy két kereke miatt már nem tud oldalra dőlni, s így egyszerűen letámasztható megrakott állapotban is. Hátránya, hogy nagyobb a helyigénye, mint a talicskának. Kerekeinek a tengelyei - eltérően a talicskától nem a rakomány előtt, a szerkezet végpontján vannak elhelyezve, hanem a rakományt befogadó láda alatt,