Szemán Attila: Szintes szállítás a magyarországi ércbányászatban a kezdetektől a 19. század derekáig (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 27., Rudabánya, 2003)

Szintes szállítás a csille megjelenése előtt, később mellette kiegészítő tevékenységként

szült. Ez szintén kerek, s mérete is hasonló a háncskosáréhoz, mintegy 70-80 cm átmérőjű (10. kép).

20 A 19-20. század fordulóján Lit schauer az ércteknők esetében már csak mint nagyobb értékű ércek kisebb távolságra történő szállításáról tud.

21 A 20. században bizonyára még kevésbé használták szállításra, és inkább csak a rakodásban volt szerepe, hiszen a kerek formát sokkal nehezebb, kényelmetlenebb vállra emelni. Rudabányán az 1950-es évekig alkalmazták. Ekkoriban a mecseki szénbányákban a kéziszerszámok között lemezteknőket is kiadtak.

22 Bár csak egyes bányáinkban fordulhatott elő, de a középkorban szállították az ércet kutyák hátára kötött bőrzsákokban is. Agricola egy felszíni ábrázolást mutat be, ahol a kutyák az üres bőrzsákokat viszik vissza a bányához (11. kép). 3 Megalapozottan feltételezhetjük azonban, hogy Rudabányán a földalatti müvelésben is alkalmazták a kutyákat. A középkori vágatokban ugyanis találtak kutyacsontvázat, ami egyébként elég nehezen lenne magyarázható.

24 Gergely Ernő szerint az ércet kecskebőr zsákokban